2022.08.18. 12:00
Digitális talaj- és vízgazdálkodási térképek segíthetik mérsékelni az aszálykárokat
A mezőgazdasági termőterületek digitális talaj- és vízgazdálkodási térképeinek kifejlesztésében vesznek részt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei egy konzorcium keretében, amely segíthet az egyes termőtalajok aszályérzékenységének előrejelzésében, a természetes vízvisszatartás tervezésében - közölte az intézet szerdán.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
A digitális talaj- és vízgazdálkodási térképek kifejlesztése várhatóan néhány évig tart
- tudta meg az MTI Hencz Évától, az ELKH kommunikációs igazgatójától. A Pannon Egyetem vezette konzorcium tagjai között van még a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az Ökológiai Kutatóközpont is.
A projekt a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium égisze alatt valósul meg. Ez egyike annak a 10 nemzeti laboratóriumnak, amelyek az ELKH kutatóinak részvételével, 60 milliárd forintos támogatásra számíthatnak a következő években.
A talajban potenciálisan tárolt vízkészletek felmérésének és megóvásának alapja a talaj vízgazdálkodásának ismerete - írták a kutatók, akik szerint tartós szárazság mellett a csapadék várható szélsőséges időbeli és térbeli eloszlására is fel kell készülni a jövőben.
A hosszan tartó szárazság és az azt követő hirtelen lehulló, nagy intenzitású csapadék kombinációja felgyorsítja a talajszerkezet leromlását és az eróziót, ami a talaj termékenységét is befolyásolja. A tartós csapadékhiány hatását még a kimondottan jó vízgazdálkodású területek talaja sem képes ellensúlyozni.
A talajtulajdonságok ismerete már csak azért is fontos, mert egyes talajtípusok és növénykultúrák aszály- vagy belvízérzékenysége is eltér, ez a komplex kapcsolatrendszer alapvetően meghatározza a fenntartható növénytermelés jövőbeli irányait.
A július elején induló projektben az ATK TAKI szakemberei a termőterületek digitális talaj- és -vízgazdálkodási térképeinek létrehozását vállalták.
A közlemény szerint a hazai termőterületek állapotáról különböző intézményekben állnak rendelkezésre információk és ezek térinformatikai rendszerekbe történő beillesztése, a hidrofizikai adatbázisokkal együtt segíthet a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzésben, az aszály és a belvíz hatásainak pontos felmérésében. Az innen nyert információk vízgazdálkodási szakpolitikai programok kialakításához is támpontot adhatnak, így például segíthetnek annak eldöntésében, hogy hol érdemes öntözőberuházást megvalósítani.
