Új tudományos elmélet

2019.12.25. 10:26

Meglepő dolgot találtak a Tejútrendszer vizsgálata közben a kutatók

Először sikerült rekonstruálni a csillagkeletkezés történetét.

Először sikerült rekonstruálni a Tejútrendszer középpontjában lezajlott csillagkeletkezés történetét, és meglepő dolgot találtak a kutatók. Eredményeik szerint két lökésszerű fázisban játszódott le a folyamat.

Az első több mint nyolcmilliárd évvel ezelőtt, a második pedig mintegy egymilliárd évvel ezelőtt történt

közölte a Max Planck Csillagászati Intézet (MPIA).

A tudósok eddig abból indultak ki, hogy a galaktikus középpontban folyamatos a csillagok képződése.

Az új változat hatással van a galaxis középpontjában található hosszúkás régió, a küllő kialakulására vagy tulajdonságaira.

A tudósok szerint két hullámban alakultak ki a csillagok a Tejútrendszer centrumában: több mint 90 százalékuk az első, legalább nyolcmilliárd évvel ezelőtti, 5 százalékuk pedig az intenzív csillagfejlődés második, rövid fázisában egymilliárd éve. E két fázis között szinte alig jöttek létre új csillagok.

Az érintett csillagok az MPIA szerint egy sűrű, lemezformájú, mintegy ezer fényévnyi átmérőjű régióhoz tartoznak, ez a Tejútrendszer csillaglemeze átmérőjének mintegy egy százaléka. Ez az úgynevezett központi lemez öleli körbe a Tejútrendszer központi csillaghalmazát.

A középpontban a galaxis szupernagytömegű fekete lyuka van.

Az újonnan megalkotott csillagképződési elméletből az következik, hogy ez a fekete lyuk mai tömege nagy részét szintén elérte már nyolcmilliárd éve, azóta pedig csak kis mértékben növekedett.

Az MPIA szakértői úgy vélik, a rövid, de intenzív csillagaktivitási kitörés egymilliárd évvel ezelőtt a galaxis történetének egyik legnagyobb energiájú eseménye lehetett. Több százezernyi újonnan létrejött, nagytömegű csillag robbanhatott fel ebben az időszakban egymillió év alatt.

Ezek az eredmények a galaxis egy alapvető ismertetőjegyének újragondolására is késztetik a tudósokat.

A Tejútrendszer egy úgynevezett küllős spirálgalaxis. Az ilyen típusú spirálgalaxis esetében a mag egy egyenes, csillagokból és csillagközi anyagból álló struktúra, a küllő közepén van, a spirálkarok a küllő végeitől indulnak. Ezek hossza a becslések szerint 3-15 ezer fényév lehet.

Egy ilyen küllő hatékony mechanizmussal juttat gázokat galaxisa központi régiójába, ami a csillagok képződését idézi elő. Az, hogy a központi lemezben évmilliárdok teltek el csillagképződés nélkül, arra kényszeríti a csillagászokat, hogy átgondolják a küllő tulajdonságait. Ezekben a nyugalmas időkben ugyanis nyilvánvalóan nem juttatott elegendő gázt a galaktikus középpontba.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!