Újabb téli világbajnokságot tervez a FIFA?

A szaúdi trónörökös, egyben miniszterelnök, Mohamed bin Szalmán és a FIFA-elnök, az olasz Gianni Infantino egymás mellett ülve nézték végig a katari focivébé nyitómeccsét. A focirajongók vad találgatásokba kezdtek, miközben egyre többet hallani, hogy Szaúd-Arábia - Görögországgal és Egyiptommal közösen - 2030-ban világbajnokságot rendezhet.

Még el sem kezdődött a katari világbajnokság, de szinte mindenki kijelentette, hogy soha többet nem szabad téli világbajnokságot rendezni.

Nem jött be az a teória, hogy a játékosok kevésbé lesznek kizsigerelve, mintha egy nyári vb-n játszanának (elég csak megnézni, hány sztár sérült meg a vb előtt és mennyien hiányoznak a katari tornáról), s az is jól látszik, hogy a csapatoknak nagyon hiányoznak a felkészülés együtt töltött napjai. Vannak olyan együttesek, amelyeknek az első fordulós játékán nem látszik ez (Anglia, Franciaország, Spanyolország), de a többség játéka nyomokban sem hasonlít arra, amit valóban tudnak.

Ha a görög-egyiptomi-szaúdi rendezési tervet nézzük, akkor az megint téli világbajnokság lesz.
Mert Görögországban még csak-csak meg lehetne rendezni a tornát júniusban és júliusban (bár ez ott is kockázatos lehet), de Egyiptomban és Szaúd-Arábiában semmiképpen sem. Ebben a két országban ugyanúgy 40-45 fok van, mint Katarban, ahol pont ezért nem lehetett megrendezni a 2022-es vb-t a nyári hónapokban. Szaúd-Arábia rendezési terveinek megerősödése, s az erről szóló közbeszéd egybe esett az ország futballcsapatának világszenzációt okozó győzelmével az argentin válogatott ellen.

Hogy ez a siker valójában mennyit jelent, az később derül majd ki, mert lehet, hogy a szaúdiak így is simán kiesnek a csoportból. Egyelőre azonban ők állnak a négyes élén.

Ám az, hogy a FIFA elnöke, Gianni Infantino és a szaúdi trónörökös rendszeresen találkozik, felerősíti azokat a hangokat, hogy valami készül. Szaúd-Arábiát sokáig a világ egyik legelzártabb országának ismerte meg a világ, ahol az elnyomás, a hatalom diktatórikus eszközei ugyanolyanok, vagy erősebbek voltak, mint abban a Katarban, amelyet rengeteg bírálat ért a focivébé rendezését illetően. A szaúdi uralkodóház azonban nem olyan régen felismerte, hogy a sport, pontosabban a jelentős sportesemények rendezése olyan kitörési pont lehet, amely az országot elfogadottabbá teszi a világ szemében.

Hallott bárki tiltakozást azért, mert a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság egyik futamát Szaúd-Arábia rendezte meg? Nem. Ebben a sorozatban a kereskedelmi jogokat az amerikai Liberty Media bitorolja, de nekik sem volt kényes kérdés a rijádi futam megrendezése.
Pénz beszél, a kutya ugat. A kutya ugat, a karaván halad. Mindkét mondás tökéletesen illik erre helyzetre. A szaúdiak fizettek, a Forma-1-es pálya felépült, a pilóták versenyeztek, s fognak is 2023-ban.
2022 augusztusában a profi boksz egyik jelentős eseménye is itt zajlott: Anthony Joshua és Olekszandr Uszik ökölvívó nehézsúlyú címmérkőzését is Rijádban rendezték meg, de már a nemzetközi futball is betette a lábát a hatalmas arab országba. 2022-ben a spanyol Szuperkupa elődöntőit és döntőjét is Rijádban bonyolították le, s ugyanez lesz a helyzet 2023 januárjában. Ezek egyelőre kis lépések, az igazi nagy durranás tényleg a 2030-as világbajnokság rendezésének megszerzése lenne.

A FIFA 2026-tól az eddigi 32 helyett 48 csapatosra duzzasztja a focivébén résztvevő csapatok számát. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben egyre kevesebb ország lesz képes egyedül megrendezni egy ekkora tornát. Nem véletlen, hogy 2026-ban - a világbajnokságok történetében először - hármas rendezés lesz, hiszen a fő helyszín, az Egyesült Államok mellett Mexikó és Kanada is beszáll. 2030-ban illene Európában, vagy a vb-t még soha nem rendezendő Ausztráliában lebonyolítani az újabb világbajnokságot. Mivel Ausztrália (Brisbane) 2032-ben nyári olimpiát rendez, aligha valószínű, hogy pályázna.

Európában csak a németek, az angolok és a franciák tudnának gond nélkül és egyedül megrendezni egy 48 csapatos világbajnokságot. Ám a FIFA számára a hármas rendezés tökéletesen megfelel. A görög-szaúdi-egyiptomi pályázatot az is erősítené, hogy így egyszerre három földrészen lenne labdarúgó-világbajnokság. Ilyen sem volt még.

A focirajongók alaposan felháborodtak, amikor a katari vb nyitóünnepségén együtt látták a nevetgélő Gianni Infantinót és a szaúdi trónörököst. Ráadásul nem ez volt az első alkalom, hogy ez a páros együtt mutatkozott. A cikkben már említett Joshua-Uszik ökölvívó-mérkőzésen is együtt paroláztak, de a 2018-as focivébé nyitómeccsén is ugyanezt tették. Egy-egy ilyen találkozás alkalmával sok mindenről eshet szó, s egészen biztosak lehetünk abban, hogy Szaúd-Arábia minden követ megmozgat egy focivébé-rendezésért.

A szaúdiak az első hírek szerint a pályázatra 40 milliárd dollárt fizetnének a FIFA-nak. Ez csak a pályázati pénz lenne, ebben nincsenek benne a rendezési költségek, amelyek a katari vb esetében 220 milliárd dollárra rúgtak (legalábbis ez a hivatalos álláspont.) A görögök és az egyiptomiak csak statiszták lennének a rendezésben, az egyenes kieséses meccseket már mind Szaúd-Arábia rendezné.
Mivel a világbajnokság kiválasztásánál a FIFA összes országa szavaz (tehát nem a szűkkörű elnökség dönt), szinte elég lenne az afrikai és az ázsiai szavazatokat begyűjteni, így Európa és Dél-Amerika hiába voksolna a rendezés ellen, nem lenne esélyük. Az egyiptomi társrendezés miatt az afrikai szavazatokat meg sem kellene vásárolni, Ázsia a szaúdi rendezés miatt csatlakozhat a pályázat támogatásához. A FIFA ázsiai taglétszáma 47, az afrikai pedig 56. Ez összesen 103.

Ezt szinte biztos maga mögött tudhatná a szaúdiak pályázata. A teljes taglétszám 211. Ha mindenki szavaz, akkor e 103 voks mellé csak néhányat kell megszerezni (megvásárolni) ahhoz, hogy a szaúdiak terve valóra váljon.

A 2026-os világbajnokságot is ezzel a szavazási módszerrel döntötték el, s akkor az USA-Kanada-Mexikó pályázat 134-65-re győzte le Marokkót. Európából Spanyolország, Portugália és Ukrajna pályázna közösen (a háború miatt azonban ennek a pályázatnak a kimenetele erősen kétséges), míg Dél-Amerikából Uruguay, Chile, Paraguay és Argentína nyújtana be közös kandidációt - ha igaz. A döntés itt van közel, mert a 2024-es FIFA kongresszuson választják ki a rendezőt. Nem mellesleg, a 2030-as vb azért is lesz kiemelten fontos, mert az első világbajnokságot 1930-ban rendezték, azaz 2030-ban lenne 100 éve az első focivébé megrendezésének.

Szaúd-Arábia már most bejelentette, hogy győzelmük esetén ők fizetnék az egyiptomi és görög társrendezők infrastrukturális fejlesztéseit. Ez az ajánlat kapóra jön a FIFA-nak és a két országnak is. Ráadásul pont a 2022-es katari világbajnokság kezdete előtt békült ki látványosan Szaúd-Arábia és Katar. A szaúdiak 2017-ben megszakítottak minden diplomáciai kapcsolatot a most vb-t rendező katariakkal, de - csodák csodájára - ez a harc 2022 januárjában megszűnt, s a két ország most újra nagy barátként mutatkozik.

A dohai nemzetközi sajtóközpontban újságírókkal beszélgetve az arab kollégák szinte biztosra veszik, hogy 2030-ban ismét téli vilábajnokságot rendeznek.
Szaúd-Arábia még annál is több pénz tud a rendezésbe invesztálni, mint amit Katar beletett" - mondta az Origónak egy katari újságíró. Szerinte a FIFA tagságát nem zavarja a téli világbajnokság. "Katarban soha nincs tél, itt mindig nyár van" - mondta nevetve a helyi kolléga, majd azt is hozzátette, hogy a FIFA mindig is hangsúlyozta, mennyire fontos a számára a térség futballjának fejlesztése.

Az egészen biztos, hogy a normális futballkultúrával rendelkező országok e rettenetes terv ellen fognak voksolni. A FIFA elnöke, Gianni Infantino pedig egyedüli jelölt a tisztségre, így 2023 márciusában a szervezet ruandai (!) kongresszusán újabb négy évre választják meg.
Ez azt is jelenti, hogy 2024-ben, amikor dönteni kell a 2030-as pályázatról, egészen biztosan ő lesz a FIFA elnöke. Mostani pályázatát 200 FIFA-tagország támogatja. Így nem járunk messze az igazságtól, ha azt írjuk, hogy a világ jobban teszi, ha elkezdi a felkészülést egy újabb télen megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokságra.