Hiányoznak a jó szakmunkások a munkaerőpiacról

Ponikfor Zoltán, a kaposvári építőipari szakközépiskola igazgatója tudatosítani szeretné mindenkiben: a kiváló szakmunkások meglehetősen könnyen kapnak állást, és gyakran jóval az átlag felett keresnek. – A közelgő pályaválasztás előtt ez kiemelten fontos érv lehet a diákoknak. Persze elsőrendű kérdés a szülőknek, a szaktárcának, s a helyi és a térségi önkormányzatnak is.
[caption id="" align="aligncenter" width="650"] A kiváló szakmunkások meglehetősen könnyen kapnak állást
[/caption]

Szakképzett fizikai dolgozókat keresnek a cégek

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium felmérésére a cégek 15 százaléka jelezte, hogy tartós munkaerőhiánnyal küzd. Átlag feletti mértékben szembesül ezzel a feldolgozóipar, a szállítás, a távközlés és az építőipar (a cégek 21,4, 19,7 és 17,5 százaléka jelezte ezt).

Kérdés, mennyivel nőne a foglalkoztatás, ha a keresletnek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre állna. A versenyszektorban a cégek statisztikai állományi létszámuk három százalékában határozták meg a hiányzó munkaerő mértékét. Ez a versenyszektorban összességében 23 ezer körüli tartósan betöltetlen munkahelynek felel meg. Ágazatok szerint a legnagyobb hiányjelenséget az építőipar jelezte, ahol hét százalékkal bővülhetne a foglalkoztatás csupán a munkaerőhiány megszüntetésével.

Évek óta a toplista élmezőnyében szerepel a forgácsolószakma, keresettek a feldolgozóipari, élelmiszeripari és könnyűipari szakmunkások s a különféle gépkezelői foglalkozások.

A tartós munkaerőhiány több mint 53 százaléka a szakképzett fizikai dolgozókra irányul.

Tarrné Törzsök Piroska, a dél-dunántúli regionális munkaügyi központ kaposvári kirendeltség- és szolgáltató központjának vezetője azt mondta: az idén is többtucatnyi támogatott tanfolyam indult Somogyban, Tolnában és Baranyában. Megyénkben a fém- és gépipari szakmákban szerezhettek képesítést a jelentkezők. Részben a decentralizált foglalkoztatási alapból biztosítottak forrást, s a társadalmi megújulás operatív program segítségével is számos oktatást szerveztek.

A történelem olykor ismétli önmagát: a szakmunkásképzés újra és újra hullámvölgybe került – állította Illyés András nyugalmazott kaposvári demográfus.
– A családok nagy része az ötvenes években úgy gondolta: a gyereknek elsősorban szakmát kell tanulnia. Ez a nézet még a hatvanas évek végén is uralkodott. Aztán a fiatalok később tömegével tettek érettségit, s a nyolcvanas években általános továbbtanulási láz tört ki. A rendszerváltás után – fejtette ki a szakember – olyan oktatáspolitika lépett életbe, amely nem túlzottan erőltette a szakmák megszerzését. Időközben a munkanélküliségnek egyre több áldozata lett. A családok jelentős része a kilencvenes években úgy érezte: az a jó, ha a gyerek minél hosszabb ideig iskolában van. Így az elhelyezkedés nem okoz gondot – legalábbis átmenetileg. Az utóbbi időszakban azonban az oktatáspolitikusok és a gazdasági élet vezetői rádöbbentek, hogy egyre kevesebb a szakmunkás. Rengeteg mester eltűnt a gazdaságból. Hiányszakmák sokasága jelent meg, rengeteg szakképzetlen ember él a közvetlen környezetünkben.

– A lehető leghatékonyabb megoldást keresünk – hangsúlyozta Tarrné Törzsök Piroska. Bérjellegű, képzési és vállalkozóvá válást elősegítő támogatással is segítik a fiatal pályakezdőket Somogyban. Speciális komplex programokat is kidolgoztak a szakértők. A cél, hogy az álláskeresők minél hamarabb állást találjanak.
Kifejtette: a pályakezdők – a támogatás révén – új szakmát tanulhatnak vagy átképezhetik magukat. A helyi gazdasági igények alapján próbálják előre modellezni, hogy melyik ágazatban milyen szakembereket alkalmaznak a régióban. Ehhez alakítják a képzési programot.
– A fiatalok és a szakmanélküliek kiemelt célcsoportnak számítanak – emelte ki a munkaügyi vezető. – Régiónkban ebben az évben is több százan szereznek képesítést.

Gerber András, a Kaposvári Videoton igazgatója úgy vélte: felvilágosító kampány, szervezett gyárlátogatás és a szakképzés tudatos átalakítása hozhat gyógyírt a gondokra. – Azt tapasztalom: a szülők, de sok fiatal is elképesztő tévhitben él. Ha az ipari cégekre gondolnak, kapásból lerobbant üzemek képe jelenik meg előttük, ahol a munkások könyékig az olajban turkálnak. Szerintem ez a korszak már régen lejárt. Egy modern elektronikai üzem fényesen tiszta; inkább egy jobb patikára hasonlít, mint egy átlagos irodára. Manapság sajnos kevés a szakmunkás; a középkorosztály lassan kiöregedik, s félő, hogy nagyon kevesen lépnek a helyükbe.

Húsz szakma kiemelt támogatást kap

Somogyban a legfrissebb felmérések szerint 20 hiányszakma van – közölte Kurucz János, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési referense. Többek közt ide sorolják a műanyagfeldolgozó-, a hegesztő-, a szerkezetlakatos-, a CNC-gépkezelő- és gépforgácsoló-szakmát. A szakember jelezte; azért rendelték el a felmérést, hogy javaslatokat tegyenek a szakképzés jövőjével kapcsolatban. Jelenleg is folyik az adatok feldolgozása. Várhatóan a hónap végén dönt a regionális fejlesztési és képzési bizottság arról, melyik szakmai képzést milyen formában segítik. Pillanatnyilag úgy tűnik: 20 szakmát kiemelten támogatnak a Dél-Dunántúlon, s további ötven is támogatásban részesül.

Ponikfor Zoltán, a kaposvári építőipari szakképzőiskola igazgatója azt mondta: – Tizenhárom szakmában oktatunk. A legkevesebben, négyen bádogosnak készülnek. Pár éve az is előfordult, hogy egy diák járt erre a szakra. Szerintem nagyrészt a beiskolázási arányok növelése indíthat el változást. Egyre több gyereket kell a szakmunkásképzők és szakközépiskolák felé „terelgetni“. Ez mindannyiunk jól felfogott érdeke. Ha ezen a területen sikerül áttörést elérni, úgy egészen bizonyosan megoldódnak az égető problémák.

Kérdés, mennyivel nőne a foglalkoztatás, ha a keresletnek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre állna. A versenyszektorban a cégek statisztikai állományi létszámuk három százalékában határozták meg a hiányzó munkaerő mértékét. Ez a versenyszektorban összességében 23 ezer körüli tartósan betöltetlen munkahelynek felel meg. Ágazatok szerint a legnagyobb hiányjelenséget az építőipar jelezte, ahol hét százalékkal bővülhetne a foglalkoztatás csupán a munkaerőhiány megszüntetésével.

Évek óta a toplista élmezőnyében szerepel a forgácsolószakma, keresettek a feldolgozóipari, élelmiszeripari és könnyűipari szakmunkások s a különféle gépkezelői foglalkozások.

A tartós munkaerőhiány több mint 53 százaléka a szakképzett fizikai dolgozókra irányul. Húsz szakma kiemelt támogatást kap Somogyban a legfrissebb felmérések szerint 20 hiányszakma van – közölte Kurucz János, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési referense. Többek közt ide sorolják a műanyagfeldolgozó-, a hegesztő-, a szerkezetlakatos-, a CNC-gépkezelő- és gépforgácsoló-szakmát. A szakember jelezte; azért rendelték el a felmérést, hogy javaslatokat tegyenek a szakképzés jövőjével kapcsolatban. Jelenleg is folyik az adatok feldolgozása. Várhatóan a hónap végén dönt a regionális fejlesztési és képzési bizottság arról, melyik szakmai képzést milyen formában segítik. Pillanatnyilag úgy tűnik: 20 szakmát kiemelten támogatnak a Dél-Dunántúlon, s további ötven is támogatásban részesül. A kiváló szakmunkások meglehetősen könnyen kapnak állást -->