Többmilliárdos génmegőrzési program indul

A program célja a magyar növényi genetikai örökség fenntartása és gyarapítása, valamint az őshonos állatfajták megőrzése.

Gyűrűs, 2015. március 12. Borzderes szarvasmarhák egy családi gazdaságban Gyűrűsön 2015. március 12-én. A kárpáti borzderes szarvasmarha mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt. Később a hasznosítási irányok szétválásával és a termelés intenzívebbé válásával feleslegesnek ítélték, magyarországi tenyésztése megszűnt. A gyűrűsi gazdaságba a Kárpát-medence magyarlakta területeiről hoztak állatokat, amelyeket újra tenyésztésbe fogtak. A telepen 24 borzderes szarvasmarha él, ebből 10 már itt született.

Forrás: MTI Fotó:

Fotó: Varga György

Kiemelt génmegőrzési fejlesztési program indul 12,3 milliárd forintos támogatásból a következő öt évben a nemzeti identitás szempontjából fontos mezőgazdasági örökség megőrzésére – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány által elfogadott génmegőrzési program történeti léptékű, hiszen Magyarországon az elmúlt évtizedekben ehhez hasonló fejlesztés a génmegőrzésre és a nemzeti kincsek védelmére nem volt. A program célja a magyar növényi genetikai örökség fenntartása és gyarapítása, valamint az őshonos állatfajták megőrzése.

Fazekas Sándor kifejtette, hogy a támogatást a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a nemzeti parkok, a génmegőrző intézmények, a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium használja fel, de a programból jó néhány szakmai műhely és oktatóintézet is részesül.

Rámutatott arra is, hogy a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) a világ 13. legnagyobb mezőgazdasági génbankja, 53 ezer unikális tétele 130 ezer génbanki minta megőrzését biztosítja. Az őshonos állatfajták megőrzése a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központban (HáGK) történik, ahol főként a kishaszonállatok génmegőrzése zajlik. A program során mindkét intézményben komoly fejlesztések várhatók, de a nemzeti parkok is részesei ennek a munkának – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a program fontos elemeként Kétegyházán kialakítják a HáGK duplikátum állományának helyszínét, amelynek keretében intézményfejlesztések és bővítések várhatók, valamint állattartási helyeket alakítanak ki. Emellett mintaprogramok is indulnak a kárpáti borzderes szarvasmarha és magyar hidegvérű muraközi ló állományának megőrzése és növelése érdekében.

Ugyanakkor a magyarság öröksége a mezőgazdaság vonatkozásában jóval túlnyúlik a határokon, ezért a program a határon túlra is kiterjed – ismertette a szaktárca vezetője.

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár kiemelte, hogy a programnak köszönhetően az állam a magyar kutyafajták tenyésztésére évente 50 millió forintot fordít. Az állami beavatkozásra azért van szükség, mert a 9 magyar kutyafajta közül többnél kritikus szint alá csökkent az évente törzskönyvezett állatok száma. Példaként említette, hogy tavaly csak 52 erdélyi kopót és 200 kuvaszt törzskönyveztek.

Borítókép: Borzderes szarvasmarhák egy családi gazdaságban Gyűrűsön

Forrás: MTI Fotó/Varga György