Reformáció 500

2018.08.30. 13:47

Újra itthon látható a Genfből visszatért 16. századi biblia

Ismét a Debreceni Református Kollégium Múzeumában látható az a 16. századi biblia, amelyet 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára adott kölcsön a kollégium nagykönyvtára a genfi Nemzetközi Reformáció Múzeumnak. 

A héber nyelven írt bibliát csütörtökön sajtótájékoztató keretében adta vissza a genfi múzeum igazgatója. Gabriel de Montmollin köszönetet mondott azért, hogy fél évig kiállíthatták „az egyik legfontosabb könyvet, amely a 16. századból származik”.

Felidézte, hogy a bibliát a kor legjelentősebb nyomdásza, Robert Estienne készítette párizsi műhelyében. A Szentírást jegyzeteivel, kommentárjaival ellátta a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopoeus Bálint, aki közvetlen kapcsolatban állt Théodore de Béze svájci teológussal, Kálvin János genfi szolgálatának folytatójával – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Reformáció Múzeumának évente 25 ezer látogatója van, közülük mintegy 300 a magyar vendég.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta: a 16. századi biblia a magyar reformáció jelentőségét mutatta meg Genfben, a Szentírás egyszerre utal a reformáció magyarországi elterjedésére és a magyar-genfi kapcsolatokra. A biblia kölcsönadása az első lépése volt két olyan múzeum találkozásának, amelyek az európai reformáció meghatározó emlékeit őrzik – tette hozzá. A két város, Genf és Debrecen között évszázadok óta élő kapcsolat van, nem véletlenül nevezik Debrecent többek között a „magyar Genfnek” is – fogalmazott, hozzátéve, hogy megállapodás született a két intézmény közötti további együttműködésről, kiállítási tárgyak cseréjéről.

A genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopaeus Bálint saját kézírásos jegyzeteivel ellátott 16. századi héber bibliája a Debreceni Református Kollégium múzeumában
Fotó: Balázs Attila / MTI Fotó

Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója elmondta: a 16. századi biblia tulajdonképpen civil kezdeményezés eredményeként jutott el Genfbe, az ott élő magyarok hiányolták a reformáció közép-európai jelenlétét a Nemzetközi Reformáció Múzeumában. A további együttműködésről szólva kifejtette: a két múzeum közösen készíti el Méliusz Juhász Péter egyetlen példányban meglévő egyik latin nyelvű munkájának magyarra fordított fakszimile kiadását, amelyet egy genfi és debreceni kutató tanulmánya egészít majd ki.

Borítókép: Gabriel de Montmollin, a genfi Nemzetközi Reformáció Múzeum igazgatója (b) és Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója a vitrinbe helyezi a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopaeus Bálint saját kézírásos jegyzeteivel ellátott 16. századi héber bibliát a könyv hazaérkezése alkalmából tartott sajtótájékoztató után a kollégium múzeumában 2018. augusztus 30-án

MTI Fotó: Balázs Attila

 

Ezek is érdekelhetik