Terra incognita

2019.12.22. 17:57

Az erdélyi képzőművészet utóbbi száz évének termése Sepsiszentgyörgyön

Régóta élt a gondolat, hogy össze kell gyűjteni a Trianon utáni erdélyi magyar képzőművészet termésének legjavát.

Az erdélyi képzőművészet utóbbi száz évének terméséből mutat be reprezentatív válogatást az a nagyszabású kiállítás, amely pénteken este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) – írja a Krónika.

A két emeletet elfoglaló, festményeket, szobrokat is felsorakoztató, március 6-ig látogatható gyűjteményről Vécsi Nagy Zoltán, az EMŰK igazgatója elmondta, az elmúlt száz év romániai magyar művészete stílussajátosságainak tárházát kínálja, a képzőművészeti műfajoknak majdnem mindenikét felöleli.

Számos klasszikus erdélyi művész munkáit láthatjuk, de találkozhatunk a modern szemléletet nálunk meghonosító alkotók kiváló alkotásaival ugyanúgy, mint a kortárs művészet idősebb és legfiatalabb jeleseinek műveivel

– mutatott rá Vécsi Nagy Zoltán.

Intenzív műtárgyvásárlásba kezdtek

Mint elhangzott, a központ gyűjteményének gyarapodásában minőségi változást hozott a mozzanat, amikor a Bethlen Gábor Alap rendszeres támogatásával létrejött kolozsvári székhellyel a Sapientia Alapítvány által működtetett szakkuratórium, amely intenzív műtárgyvásárlásba kezdett.

Azzal a céllal, hogy egy olyan reprezentatív műtárgygyűjteményt hozzon létre, amely jelentősen hozzájárul az immár tíz éve útjára indult Erdélyi Művészeti Központ programjának kiteljesítéséhez.

A megnyitón szó esett a központ eddigi történetéről, célkitűzéseiről is. Vécsi Nagy Zoltán kifejtette, a kezdeményezők közt volt néhai Jakobovits Miklós festőművész, Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, és sokan mások.

A korábban a Székely Nemzeti Múzeum keretében működő, majd a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal égisze alá került EMŰK alapgyűjteménye most is fontos, bár számszerűen csak kis részét képezi a központ gyűjteményének. „Öt év alatt itt ezekben a termekben, majd később a rendelkezésünkre bocsájtott Lábasházban összesen 100 kiállítást rendeztünk.

A Székelyföldi Grafikai Biennálék hozadékát, a 330 darabosra gyarapodott, lényegében adományokból összegyűjtött műtárgyegyüttest az időközben megalakult civil szervezet, az Erdélyi Művészeti Központ Egyesület kezeli a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal képzőművészeti irodájával együttműködve.

Ez az immár jelentősnek mondható műtárgyállomány lényegében a polgármesteri hivatal és a magyar kormány Bethlen Gábor Alapjának, valamint a három székelyföldi megye (Kovászna, Hargita és Maros) hathatós támogatásának köszönhető

– mondta el Vécsi Nagy Zoltán. Hozzátette, reméli, hogy a hamarosan felépülő vadonatúj és célszerűen kiállítótérnek tervezett EMŰK-épület a mostaninál méltóbb körülményeket biztosít majd az állandóan gyarapodó erdélyi magyar képzőművészeti gyűjteménynek.

Az erdélyi művészet terra incognitának számított

Vargha Mihály múzeumigazgató rámutatott, óriási hiányt pótol az erdélyi művészetet összefogó sepsiszentgyörgyi központ, amely az erdélyiséget európai kontextusba helyezi.

Amikor az 1980-as, majd 1990-es években eljutottunk Budapestre, vagy Bukarestbe, mindkét helyen azt tapasztalhattuk, hogy alig ismerik az erdélyi magyar képzőművészetet. Terra incognitának számítottunk a magyar és a román fővárosban is.

Bár Székelyföldön léteznek szép gyűjtemények, a sepsiszentgyörgyi múzeum Barabás Miklós-gyűjteménye, a csíkszeredai Nagy Imre-gyűjtemény, de bázisintézményre volt szükség. Szakmai körökben búvópatakként élt az a gondolat, hogy összegyűjtsük, rendszerezzük a Trianon utáni erdélyi magyar képzőművészet termésének legjavát, hogy egységesen vállaljunk felelősséget a kallódásra ítélet remekművekért is” – mondta el Vargha Mihály.

Kitért arra is, hogy a központ létrejötte és működése nagy mértékben azoknak a döntéshozóknak is köszönhető, akiknek fontos a művészet, például Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának is. Vargha Mihály úgy fogalmazott, a megmaradás tekintetében fontos, hogy ne csak a múltban éljünk, kopjafát koszorúzzunk, hanem a jövő nemzedékek számára átmentsük kulturális értékeinket, tovább éltessük a kultúrát, hiszen az segít tovább élni.

És ha már autonómiáról van szó, akkor vegyük észre, hogy igenis megvalósul, hiszen autonómiát jelent, kulturális fellegvárat az EMŰK, akárcsak például a kolozsvári vagy sepsiszentgyörgyi színház, vagy a szentegyházi gyermekfilharmónia. De egyfajta autonómiát jelent a csíki hokicsapat működése is

– fogalmazott Vargha Mihály.

Fontos a galériahálózat létrehozása

Székely István a tárlatnyitón szintén kiemelte az erdélyi művészet értékei rendszerezésének, összegyűjtésének, kutatásának és bemutatásának fontosságát. Mint mondta,

fontos egy galériahálózat létrehozása, egy összerdélyi művészeti gyűjtőkönyvtár, amely Temesvártól Szatmárig és a Székelyföldig átfogja a képzőművészeti életet.

„Fontos lépések történtek és történnek már ez irányban, hiszen itt Sepsiszentgyörgyön megépül az EMŰK végleges székháza, egy nagy kulturális központ a város főterén, Kolozsváron a Minerva kulturális központban is galéria működik, Nagyváradon pedig a most felújítás alatt álló püspöki palotában szintén helyet kap majd egy képzőművészeti galéria” – mutatott rá Székely István.

A tárlat felsorakoztatja többek közt olyan művészek alkotásait, mint Thorma János, Fülöp Antal Andor, Szolnay Sándor, Gy. Szabó Béla, Balaskó Nándor, Miklóssy Gábor, Szopos Sándor, Mohy Sándor, Vetró Artúr, Feszt László, Györkös Mányi Albert, Vinczeffy László. De helyet kap benne számos kortárs képzőművész alkotása is.

Borítókép: Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatója beszél a megnyitón / Fotó: Kiss Judit / kronika.ro

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!