Akkor jó, ha nincs munkája az év rendőrének

1990 szeptemberében szerelt fel a hivatásos állományba, a rendőrtiszti főiskola nappali tagozatát végezte el. 1993-től a kaposvári kapitányság bűnügyi osztályán lett nyomozó, később főnyomozó és a gépjármű csoport vezetője. 1997-ben helyezték át a főkapitányságra, a személyzeti osztályra, ahol kiemelt főelőadó lett. A fegyelmi munkakörben a rendőröknek normasértéseit dolgozza fel, például amikor közlekedési balesetet okoznak, autót törnek vagy határidőt mulasztanak. Ezeket kell kivizsgálnia és a parancsnoka keze alá dolgozva segítenie a munkáját, aki kiszabja a szankciókat az elkövetett fegyelmi sértésekért, szabálysértésekért. Azt mondja: a fegyelem az évek alatt érezhetően nagyobb lett a rendőrségnél, és csak kisebb súlyú ügyek kerülnek felszínre manapság.

– Összességében a rendőrökre nehezedő munka ad lehetőséget a hibázásra, de ezek csak kisebb hibák, amelyek a szolgálatteljesítést nem veszélyeztetik – értékelt lapunknak az Év megyei rendőre. – Általában nincs komoly büntetés, és ezek az ügyek az állampolgárokat nem érintik, mert a belső normák megsértése alig kerül a köztudatba.

Trungel Sándor hozzátette: próbál lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint dolgozni, de ezek nem hálás feladatok, mert a kollégákkal szemben kell eljárnia. Hiába követnek el olyan normasértést, amely miatt a szankciók jogosak, mégsem kellemes ez a helyzet, ezért a kollégáinak akkor jó, ha neki nincs munkája. 1997 óta végzi a fegyelmi munkát kisebb megszakításokkal, mert 2007-ben és 2013-ban bő egy évet a kaposvári kapitányságon dolgozott, először mint hivatalvezető, másodszor mint kiemelt főelőadó elemző értékelő munkakörben.