Falunappal ünnepelte 620 éves múltját Kisbajom

1956 szilveszterén falusi bál volt Kisbajomban, a világ elől elzárt faluba csak földút vezetett a környező településekről. A kijárási tilalom ellenére bált szerveztek Kisbajomban. Ennek hírét vette négy ÁVH-s katona, és átjöttek Kutasról. A közeli szőlőhegyeken át ittasan érkeztek éjfél után a bálterembe. Felszólították a bálozókat a távozásra. Odament hozzájuk egy 30 éves továbbszolgáló katona, Major László. Ismerve őket azt kérte, hogy ne maradjon félbe a bál. Egy géppisztoly-sorozattól a helyszínen meghalt. Százhúsz ember volt a teremben, pánik tört ki, menekültek ablakon-ajtón keresztül. Egy 13 éves kislány, Miklós Margitka is meghalt a golyóktól. Egy harmadik sérült is volt, aki a lábán sebesült meg. Egy asszonynak 9 géppisztolygolyó ütötte lyuk volt a szoknyáján, de semmi baja sem lett. Megfélemlítették az embereket, akik még öt évvel ezelőtt is nehezen mertek nyilatkozni az esetről, attól tartottak, hogy baj lesz belőle. Így idézte fel a történteket Végh Gábor, Kisbajom polgármestere mert az idei falunapon az ártatlan áldozatok emlékére szobrot avattak. Veress Gábor szobrász bronz és gránit kompozícióját, amelyre egy pályázaton ötmillió forintot nyertek.

– Volt értelme küzdeni az orosz csapatok kivonásáért, a szabad választásokért, a határon túl élő magyarokért, és volt értelme megőrizni az 56-os os forradalom emlékét – mondta Biró Norbert, a Somogy Megyei Önkormányzat elnöke az emlékmű avatásán. Ezután az egybegyűltekhez a református templomban Szászfalvi László országgyűlési képviselő szólt. Ünnepi beszédében kifejtette: a 620 éves jubileumi falunap szól a múltról, a köszönet és hála hangján az elődöknek, de tiszteletet érdemel a falu mai vezetése is, mert nemcsak fejlesztenek, intézményeket újítanak fel, hanem a lelki, kulturális értékeket is őrzik.

1397-es Kisbajom első írásos említése, korábban Nagybajom határához tartozott. Igazán van mit ünnepelni az idei falunapon Végh Gábor szerint, mert a TOP-os pályázatokon az orvosi rendelő felújítására és az óvodafejlesztésre nyertek több mint 100 millió forintot. Az ünneplésnek megadták a módját.

A falunap egyik kitüntettje, Liptai Zoltán rádiókiállítást állított össze a falunapra. – Még 1976-ban kerültem a kaposvári Méh-telepre, ócskavasat gyűjtök. Régi órát, rádiót 6-700 darabot kiszedtem a szemétből, mert azok értékek – mondta a férfi.

– Istenáldotta környék ez: a Rinya-patak folyik a dél-keleti határon, a vadgazdálkodási körzetben pedig télen 4-500 szarvas is feltűnhet az utakon. A természeti környezet egyedülálló, de az épített is – mondta a faluról Végh Gábor. – Csak 1967-ben építettek bekötőutat, ezért a hajdani parasztházak és a tehetős polgárok kúriái fennmaradtak. A Pollack Mihály műszaki főiskola munkatársai felmérték az értékes épületeket. Erről az alapról tudtunk továbblépni. Sosem voltam főállású polgármester, hanem vállalkozó is: ismerőseimnek mindig igyekeztem egy-egy elhagyatott épületet eladni.

Megszólalt a meggyilkolt katona özvegye

Major László özvegye közölte: –1956. december 31-én, a kijárási tilalom ellenére bált rendeztek a színházteremben. Ekkor öt éves házasok voltunk. Férjemmel együtt – aki katonai egyenruhában volt – vettünk részt a mulatságon. Ekkor törtek ránk a hatalomvágytól és az elfogyasztott alkoholtól megrészegült karhatalmisták és próbálták kiterelni a bálozókat. Férjem odament hozzájuk és mondta, engedjék a bált hajnali négy óráig folytatni, akkor már megszűnik a kijárási tilalom... Fegyvert fogtak rá, amit ő el akart magától tolni, de a lövés eldördült. Férjem a színpad előtt feküdt holtan. Én sírtam, jajveszékeltem fölötte, amikor rám ordítottak, ha nem hagyom el a termet, engem is 30 éves férjem mellé lőnek. Ekkor érte halálos lövés Margitkát is.

A falunapon Kisbajom Község Díszpolgára lett: Vass Magdolna kuratóriumi elnök és Kovács Gyula falugondnok. Kisbajom Községért Díjat kapott: Szászfalvi László, Királyné Figura Katalin, Talián Attiláné, Bozsoki János, Csontos Péter, Liptai Zoltán, Zsálek Zsolt, Határ Éva és Antal Anikó.