bádogos, patkolókovács

2017.09.09. 20:44

Kevés a jó szakember, pedig munka volna bőven Somogyban is

Ma már nem annyira sorolható a hétköznapi mesterségek közé a patkolókovács, holott valaha teljesen hétköznapinak számított. Minden faluban dolgoztak a szakemberek, volt igény a munkájukra és nagyon sokan tartottak lovat.

Koszorus Rita

A jó kovácsokra ma is szükség van, igaz manapság nem olyan nagy a lóállomány, mint pár évtizede. Fülöp Dávid, a Kaposvári Egyetem patkolókovácsa szerint ráadásul egyre több a hátas a megyében is. – Magyarországon egyre több lovat tartanak, nem is gondolnánk, hogy mennyi van – mondta a kaposvári kovács. – Patkolókovács azonban nincs olyan sok, persze itt a megyében ellátjuk a munkát. Mert azért vannak még olyanok, akik érdeklődnek a szakma iránt. Habár jelenleg nincsen képzés, de bizonyos időközönként indítanak oktatást, amely jelenleg egy éves és lovas szakmai előképzettséghez kötött.

Dávid hét éve végzett a Kaposvári Egyetem képzésén, s azt mondta: egykori csoporttársai többsége már gyakorló kovácsként érkezett az iskolapadba, s a legtöbben ma is aktívak. Ő egy nap öt-hat lovat is megpatkol. Ez egy nagyon fontos beavatkozás. – A lovak körme folyamatosan nő, a vadon élőké lekopik magától, de a tartott lovak körme gyorsabban kopik, mint ahogy nő. Ezért gyakorlatilag a patkóval védjük. A szakember szerint sok gyakorlás teszi itt is a mestert, hiszen a leghasznosabb fogásokat nem a tankönyvből tanulják meg a leendő kovácsok, csakis a munka mezején lehet elsajátítani az ismereteket.

A bádogosoknak bőven akad munka a megyében, sőt még azon túl is. Szabó Tamás régóta bádogosmesterként dolgozik. Kérdésünkre, miért ezt a mesterséget választotta, azt mondta: a hetvenes években ehhez kellett a legkevesebb szerszám, s nem mellesleg az édesapám is bádogos volt – tette hozzá. – Mostanra ismét hiányszakmává vált a bádogosság, és nem túl rózsás jövőt látok. Úgy érzem, idehaza nem kapnak anyagi megbecsülést a kollégák, sokan külföldre mentek. Akik jobbak voltak, azok most Németországban, Svájcban dolgoznak, sokkal magasabb bérért a hazainál.

Szabó Tamás hozzátette: egyre kevesebb az idős szakember is, aki a fiatalokat a szakma fortélyaira és alázatra taníthatná. Ráadásul a somogyi szakember szerint az erkölcsi megbecsülés is hiányzik. – Amióta feltalálták a popszegecset és a sziloplasztot (szilikon tömítő, ragasztó – a szerk.) mindenki bádogosnak képzeli magát – vélekedik Szabó Tamás. – Csak aztán, amikor több millió forintos kár keletkezik, akkor jönnek rá, hogy jobb lett volna igazi szakembert hívni...

Ezek is érdekelhetik