A bérszakadék legmélyén – női munka csak félpénzért

Magyarországon többféle statisztika is létezett: a kormányé például csupán 3,8 százalékra tette a bérkülönbséget férfiak és nők között. A szakszervezeti szövetsége azonban inkább 20-25 százalékos különbséggel számolt. A probléma élő, olyannyira, hogy már az Európai Uniós bizottság is javasolta a tagállamoknak, hogy tegyenek rendet a férfiak és nők közötti bérkülönbségek megszüntetésére. S bár hazánkban is is történtek lépések a szakszervezetek jóvoltából – a bérolló nyílását egy kampány elindításával kívánták csökkenteni –, a hölgyek szerint még mindig nagy a szakadék a férfiak és a nők fizetése között ugyanolyan munka elvégzéséért. Az urak viszont úgy látják: csökkenő tendenciát mutat a probléma.

– A probléma az, hogy ez a különbség a nyugdíjban is megmutatkozik a későbbiek során, a férfiak és nők nyugdíja között ez már 35-40 százalékban jelentkezik majd – tájékoztatott Herczeg Mária, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének női tagozatának vezetője. – A megkeresett fizetés egy életen át hátrányt jelent a nők szempontjából, és ez a hátrány kicsúcsosodik a nyugdíjban. – Mindez azzal magyarázható, hogy a nők szolgálati ideje nemükből eredően rövidebb, mivel családon belül több feladat hárul rájuk a gyerekszüléssel, és az idősek gondozásával kapcsolatosan. Emiatt többször megszakítják karrierjük ívét, és egy-egy életesemény után mindig az elejéről kezdik a karrierjük építését. A férfiak ezzel szemben egyenes utat tudnak bejárni.

– Magyarországon azokban a szférákban legalacsonyabb a fizetés, amelyekben leginkább nők dolgoznak: az egészségügyben, a pedagógusok között, a kereskedelemben, és még a vasutasok között is sokkal több a női munkavégző – mondta Herczeg Mária. – Pedig a munkaerő fogyóban van, ezért a nőket is be kell vonni a termelésbe, ám sajnos nem fizetik meg őket. Arről azonban a nők is tehetnek, hogy így alakult.

– A hölgyek ugyanis fontosnak találják a pozíciót, amelyért megdolgoztak, ám a bér mellékes – mondta a női tagozat vezetője, aki felhívta a figyelmet arra a tanulmányra, amely szerint, ha egy nő 70 százalékig megfelel egy meghirdetett állásra, még csak nem is jelentkezik rá. Ám a férfiak önbizalma olyan nagy, hogy akár 30 százalék megfelelési arány alapján is elmennek az állásinterjúra. Ráadásul a férfiaknál a gyerekeket „felárazza” a piac, a nőknél azonban „leárazza”. Az erősebb nem képviselőinél vonzónak hat, hogy családjukról kell gondoskodniuk, ezért akár 100 százalék fölé tudják tornázni a fizetésüket. Ezzel szemben a nők 80 százalék alatt is elfogadják a javasolt bért.

Minimálbér felett

– Három év alatt 30 százalékkal nőttek a bérek, ezért úgy tűnik, hogy a különbség is csökken – mondta Svajda József, a szakszervezeti szövetségének somogyi elnöke. – Sajnos egyre kevesebb a munkaerő, ezért a munkáltatók a nőket is igyekeznek bevonni a termelésbe, és egyre inkább meg kell fizetni őket – mondta. – Vannak olyan munkahelyek, ahol családi napot, vagy mozizást szerveznek a dolgozóknak, hogy még vonzóbb legyen nekik a munkahelyük.

A somogyi szakszervezetek tapasztalatai alapján, kiderült, hogy a nőknek nem a fizetésükkel, hanem a velük való bánásmóddal vannak nagyobb gondjaik. Aktuális probléma, hogy csúnyán beszélnek velük a munkahelyen, megalázzák őket. A megyében a nagyfoglalkoztatók leginkább betanított munkára alkalmazzák a nőket. Ennek a szférának sosem volt magas a jussa, de a legtöbb helyen a tevékenységnek már a minimálbér felett van a díjazása. Ahol pedig több cafeteriát kapnak a dolgozók, még inkább csökken a bérkülönbség férfiak és nők között ugyanazért a munkáét.