Feketéző gazdák: sokan még mindig zsebből fizetnek

Csaknem dupla annyi feketén foglalkoztatottra derült fény az elmúlt év szeptember 30-ig lebonyolított munkaügyi ellenőrzéseken, mint egy évvel korábban. 2017-ben 859, 2016-ban pedig 452 be nem jelentett munkavállalót találtak a revizorok, az ellenőrzéseken fennakadt hazai feketemunkások kilenc százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. Egyébként hasonlóan rossz az EU más országaiban is a helyzet, összességében az unió mezőgazdasági üzemeiben a munkavállalók 60 százalékát illegálisan foglalkoztatják. Rosszabb a helyzet Portugáliában és a szomszédos Romániában.

A feketemunka a somogyi farmokon is előfordul. Lackovics Sándor, a magyaratádi Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke szerint elég gyakran. – Ha valaki folyamatosan minimálbérre van bejelentve, az gyanúra adhat okot – mondta a somogyi gazdálkodó. – Azért egy rendes cégnél a próbaidő lejárta után illik emelni a béren, de ezeken a helyeken zsebből egészítik ki a kiutalt minimálbért.

Lackovics Sándor szerint a magánvállalkozóknál jellemző a feketézés, szerinte csak az állami és ipari cégeknél nincs ilyen. Sokan inkább a feketemunkát választják a tisztes, bejelentett állás helyett. – Tőlünk is elment nemrégen négy fiatal – mondta el Lackovics Sándor. – Több fizetést kapnak az új helyen és azt mondták, nem zavarja őket, hogy kézbe, feketén jön a bér, mert nyugdíjra nem is számítanak.

Lackovics Sándor hozzátette: sok helyen trükköznek a dolgozók bérével. Hiszen minél több a profit, annál többel akarják azt növelni. – Nem akarják megfizetni az adóterhet – mondta Lackovics Sándor. – Inkább őstermelőnek lejelentik a dolgozót, adóalannyá válik és rajta keresztül igénylik vissza az áfát.

Kocsis Ferenc, kaposvári adószakértő szerint ez nem lehetséges. Az azonban igaz, hogy előfordul illegális munka a mezőgazdaságban. – Több mezőgazdasági cégnek is könyvelek és inkább azt tapasztalom, hogy a dolgozó nem akarja, hogy bejelentsék – mondta az adószakértő. – Vagy azért nem akarja, hogy legyen rendszeres jövedelme, hogy segélyhez jusson, vagy a hiteltörlesztés miatt.

Kocsis Ferenc hozzátette: a nagy kézi-munkaigényű munkáknál, mint a gyümölcsszedés, a gazdák élnek az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségével.

Kézi munkánál nem bliccelnek, befizetik az ötszázast

Madarász Zoltán, porrogi gyümölcstermelő is odafigyel a legális foglalkoztatásra. Nála mindig vannak idénymunkások, de csakis hivatalosan lejelentve. – Befizetjük utánuk a napi 500 forintot, ami nem akkora költség, hogy trükközni kellene vele – mondta Madarász Zoltán. – Inkább ez, mint a több százezres bírság. Azt tapasztalom, hogy a környéken is ez a jellemző. A dolgozó érdeke is, ugyanis ha évi harminc nap munkaviszonya nincs, nem kaphat segélyt.

A bejelentett munka a dolgozóknak is érdekük, mert így juthatnak hitelhez. Ehhez a NAV által kiállított jövedelemigazolásra van szükség, ilyenkor pozitívum, ha minél magasabb a bruttó bér – hangsúlyozta Madarász Zoltán.