Munkabalesetek

2019.01.17. 14:00

Az építőiparban a legveszélyesebb dolgozni Somogyban

Tavaly egy halálos és két életveszélyes munkabaleset is történt. még mindig ebben az ágazatban a legveszélyesebb dolgozni, Sok a munkahelyi balesetek a somogyi feldolgozóiparban is.

Koszorus Rita

Egy húszéves fiatal nő kezét teljesen összeroncsolta a munkagép egy kaposvári bélfeldolgozó üzemben – számolt be lapunk a tavaly júniusban az esetről, ami 2018-ban az egyetlen súlyos csonkolásos üzemi baleset volt a megyében. Az építőipar területén egy halálos és két életveszélyes sérüléssel járó szerencsétlenség történt, az erdőgazdálkodásban két további életveszélyes sérülést regisztráltak munkabalesetként – közölte lapunk kérdésére a Somogy Megyei Kormányhivatal. A Somogyi Hírlapnak megadott statisztikájukból az is kiderül, hogy a legtöbbször férfiak voltak az áldozatok, de élelmiszeripar területén a női dolgozók is gyakran szenvedtek balesetet.

Összességében is nőtt a munkahelyi balesetek száma tavaly, hiszen január közepéig a munkavédelmi hatóság 677 olyan. három napnál hosszabb munkaképtelenséget eredményező esetről értesült. 2017-ben kevesebb, 618 üzemi baleset történt, egy évvel korábban jóval több 727, 2015-ben pedig 633. Egyenes arányosságban nem emelkedett a balesetek száma, de Svajda József a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) Somogy megyei elnöke szerint, ez csak rosszabb lesz. – A súlyos szakemberhiány miatt a munkavállalóknak sokat kell túlórázniuk – mondta a szakszervezeti vezető. – A fáradtsághoz járul még a koncentráció hiánya, amelyek szinte borítékolhatóan még több munkahelyi balesetet eredményeznek.

A sérülések között sok a vágásos, szúrásos baleset, vagy éppen botlásból adódó zúzódások. Ezen úgy igyekeznek segíteni, hogy a szakszervezeti tagok biztosítást kapnak a tagdíj fejében. Amely az otthonától a munkahelyig védi, ha bármi történne vele. Svajda József kiemelte: a törvényi szabályozás jó és modern, de a gyakorlatba már kevés helyen ültetik az előírtakat.

A törvények az évek során sokat változtak. A legutóbbi változat előírta, hogy az ötven fő alatti munkahelyeken is kell munkavédelmi képviselőt választani. – Megnézném, hány helyen tartották ezt be – vetette fel Svajda József. Pedig a törvény súlyos szankciókat helyezett kilátásba, tehát sok helyen bírságra lehet számítani. – Szerintem, ahol nincs üzemi tanács, szakszervezet ott ezekről nem is tudnak – fűzte hozzá; holott a munkavédelmi képviselőknek alá kell írniuk a balesetei jegyzőkönyveket is. A nagy létszámú munkahelyeken három ilyen képviselő is van, nekik a munkaadó biztosítja az infrastruktúrát és munkaidő kedvezményt is kapnak.

Svajda József úgy összegezett: van egy kedvező törvényi megfogalmazás és van egy gyakorlat, ami ezt nem követi. Az MSZSZ megyei elnöke azt is elmondta, sok helyen spórolnak a munkavédelmi eszközökkel, ennek véleménye szerint az az oka, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedett az áruk. Több helyen is így igyekeznek csökkenteni a költségeket. De a dolgozókkal az is gyakran előfordul, hogy nem foglalkoznak a saját biztonságukkal, például nem használják a munkavédelmi sisakjukat. Vagy ez pont azért nem kerül fel, mert csak egy van belőle. Svajda József szerint, munkahelyi biztonság terén van még hova fejlődnünk. Hiszen nemzetközi összehasonlításban jelentősen le vagyunk maradva a fejlettebb országoktól.

Ezek is érdekelhetik