2019.02.02. 20:00
Közös érdek, hogy tovább növekedjen a mézfogyasztás
A szakma és a mézes finomságok iránt érdeklődők mellett méhészek sora látogatott el szombaton a Kaposvári Egyetemre. Megtartották a megyei mézverseny eredményhirdetését, és gazdag szakmai programmal is kedveskedtek a 21. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozón.
Még a szakmai program megkezdése előtt kihirdették a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete által meghirdetett mézverseny díjazottjait. Harmincegy mintával neveztek a méhészek a felhívásra. Többek között szín, íz, fajtajelleg, s telítettség alapján és értékelte a mézeket a szakmai zsűri. A Somogy Legjobb Méze címet végül a kaposvári Bodó Jánosné hársméze érdemelte ki. Mint kérdésünkre elmondta, lányával ketten foglalkoznak méhekkel. A befektetett munka elismerése számukra a díj.
– A találkozó fontos célja, hogy tájékoztassuk a méhészeket a változásokról, az új technológiákról – mondta el lapunknak Petrus Lajos, a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke. – A szakmai program mellett ezt szolgálja a méhészeti eszközök kiállítása is. Azt gondolom, nincs jó pozícióban sajnos a magyar méz, lent van az ára. Úgy tűnik, egyelőre nem kell a mézünk az európai piacon, várjuk a pozitív változást. Több hazai fogyasztással lehetne erősíteni ezt.
Hasonlóképpen vélekedett Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke is. – Több szempontból is nehéz helyzetben van a méhészeti ágazat – mondta el kérdésünkre Bross Péter. – A világ piacát uraló nagy ázsiai országok olyan árszinten adnak mézhez hasonló terméket, amivel az Európai Unióban termelő méhész nem tud versenyezni. Ez egy szinte megoldhatatlannak tűnő feladat, de egyértelmű, hogy dolgoznunk kell rajta. A rendszerváltás óta körülbelül megnégyszereződött a hazai mézfogyasztás. Ez most már 80-90 dekagrammot jelent éves szinten fejenként, de ez még mindig kevés, alatta van az uniós átlagnak. Ha minden magyar ember egy teáskanál mézet elfogyasztana reggel, nem kellene mézet exportálnunk.
Az országos egyesület elnöke arról is beszélt lapunknak, hogy egyre nehezebb méheket tartani. – Óriási változás van: 20 éve még csak távolról figyeltük, hogy a világ egyes részein pusztulnak a méhek, sajnos ez minket is elért – tette hozzá.
Torma Sándor, a kaposvári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakgimnázium nyugalmazott igazgatója arról is szólt köszöntőjében, hogy a tapasztalatcsere mellett a méhésztalálkozó fontos célja a technológia lehetőségeinek feltárása.
