Tizenöt éve halt meg Kaposvár ikonikus alakja: Baka József

– Nála jobb gazdasági vezetőt nem találhattam volna, hiszen akkoriban mindig a nemmel találkoztunk – vallja Horn Péter akadémikus, a Kaposvári Egyetem örökös rektor emeritusa, aki 1971-től 2003-ig dolgozott Baka Józseffel. – Jóska viszont általában mindig olyat tett, amit mások elleneztek. Ezt élvezte, mert ennek tétje volt. Ebben látott fantáziát. Amit mindenki támogatott, arra azt mondta, azt ne csináljuk!”. A CT-t is szinte mindenki támadta; az orvosi kör különösen. A Világbank négy csúcsembere is, s már megírták nekem, ám az ötödik, amerikai bírálat késett. Amikor viszont megérkezett, a Világbank táviratban jelezte: a kaposvári CT tervét – amely állat és ember együttes vizsgálatát tette lehetővé –, az utóbbi húsz év legeredetibb és legújszerűbb pályázatának tekintik, és az első helyre sorolták. A bőszénfai gímszarvas programról ugyanez elmondható. A szakma azt szajkózta, nem lehet megcsinálni, az állatok kimúlnak a kerítéssel körülhatárolt legelőn; jóllehet: Új-Zélandon már láttam ilyet. Ezeken kívül számos, a szocializmusban elképzelhetetlen terv megvalósítása kapott zöld utat; ilyen volt a világ madarait összehasonlító kaposvári központ terve is.

Baka József az akadémikus szerint rendkívüli műveltséggel rendelkezett, ám a nagyképű emberekre allergiás volt; olykor megleckéztette őket, s műveltségével diszkréten jelezte: kár ilyen dölyfösnek-gőgösnek lenniük.

Horn Péter azt is elmondta: vezetőtársa, barátja játékos „fickó” volt. A sportban is imádta a „zsiványságot”, mindenáron győzni szeretett volna. Teniszben is nyerő párosnak bizonyult a Baka-Horn-kettős, s olykor a nagy dolgok nem fehér asztal mellett, hanem a teniszpályán dőltek el. Az egyetem tornacsarnokának fejlesztése is. A Földművelésügyi Minisztérium beruházási főosztályvezetőjét kihívták egy meccsre, akinek a szegedi Halászati Kutatóintézet igazgatója volt a párja.

– Jóska megszervezte, hogy 300 hallgató buzdítson bennünket, ami már az első pillanatokban megtörte lelkileg az ellenfelet. Nyertünk, igaz, abban állapodtunk meg, ha veszítünk, akkor saját pénzünkön mi látjuk őket vendégül a Gundelben. Nemzetközi tárgyalásokra is mindig vittünk teniszütőt; több Siemens-berendezéshez kedvezőbb feltételekkel juthattunk így hozzá.

– Nagyon szerettem ezt az embert. Tekintélyt parancsolt szaktudásával, bölcsességével, munkabírásával – emlékezett Szabados Péter, Kaposvár Megyei Jogú Város első, szabadon választott polgármestere, aki 1990-94 között munkálkodott a megyeszékhelyért Baka Józseffel. – A képviselőtestület tagjaként a város pénzügyi, közgazdasági és ellenőrző bizottságának az elnöke volt, s bátran megbízhattunk kijelentéseiben, mert tudtuk, amit mond, az úgy igaz. A pénzügyi bizottság elnöke általában fogja a pénzt, míg Baka elnök úr – s ebben is mily humanitárius volt – sok esetben a szociális bizottság elnökénél is jobban képviselte a különféle szociális juttatások ügyét. Mivel az oktatás, az egészségügy, a szociális szféra elkötelezettje volt, e területeken soha nem fogott vissza pénzeket.

Leginkább azért tiszteltem, mert nem „szakbarbárként” állt hozzá egyes ügyekhez, hanem képes volt objektíven dönteni. A Táncsics gimnázium aulájának és sportcsarnokának megépítése még csak gondolatban született meg, amikor az Antall-kormány lehetőséget biztosított arra, hogy az ilyen jellegű, de legalább 18 százalékos készültségű beruházásokat támogatja. Két nap múlva Jóskának köszönhetően megvalósult az előírásoknak megfelelő készültség, amellyel 1990-ben elnyertük a kormányzati támogatást.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere közvetlen munkatársa volt Baka József alpolgármesternek, aki a város érdekeit mindenkor képviselte. Állítja: amellett, hogy rendkívül jó ember volt, zseni is volt. Szakmai kiválósága nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy nemzetközi elismertséget szerezzen a Kaposvári Egyetem.

– Példaképemnek tekintem, mert bölcs emberként sohasem a politikai széljárást figyelte – hangsúlyozta Szita Károly. – Baka József nagy küzdő és nyerő ember volt, és aki együtt dolgozhatott vele, biztos lehetett abban, hogy a siker útját járja. Alpolgármester úr mindig nyerni akart; függetlenül attól, hogy mit határozott el, mibe fogott bele. Én ennek csak a kettőnk között zajló teniszmeccseken láttam kárát.

A polgármester megjegyezte azt is: örül, hogy az egyetem tanulmányi épületének előcsarnokában portrészobor őrzi Kaposvár egykori alpolgármesterének emlékét. S az is bebizonyosodott, a kortársak előtt: e jeles férfiú életműve révén valóban halhatatlanná vált.

Újraélesztés, kóma, gyászlobogó...

Az egykori polgármester is ott volt azon a 15 évvel ezelőtti városházi ünnepen, amikor Baka József rosszul lett, s a jelen lévő Repa Imre professzor kezdte meg az újraélesztést, míg kiért a rohammentő. Szabados Péter ekkor látta először élőben dolgozni mentőorvos fiát, aki teamjével visszahozta ugyan az életbe az alpolgármestert, ám néhány, kómában töltött hét után kikerült a gyászlobogó a Városházára és a Kaposvári Egyetemre.

Baka József 1933. január 8-án született Szekszárdon 1956-ban közgazdász végzettséget szerzett. A MESZÖV-nél már osztályvezető volt, amikor 1961-ben átkerült a Tolna megyei Moziüzemi Vállalathoz főkönyvelőnek ahol később igazgató lett. 1965-ben megszerezte jogi diplomáját. A szekszárdi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum megszűnése miatt 1970. január 1-től áthelyezték a kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba, mint gazdasági igazgató. Jogutódja a kaposvári Mezőgazdasági Főiskola lett, ahol szintén gazdasági igazgatóként tevékenykedett. Az integrációt követően 1988-tól a Pannon Agrártudományi Egyetem gazdasági főigazgatója lett. A Kaposvári Egyetem 2000. január 1-i megalakulásakor ugyancsak gazdasági főigazgatói vezetői megbízást kapott. Részt vett az egyetem országosan is elismert agrár-szaktanácsadói tevékenységének megszervezésében. 1990-től tagja volt a Kaposvár képviselő-testületének. 1998-ban társadalmi alpolgármesterré választották és a toponári városrész részönkormányzat-elnöke lett. 1959-ben vette feleségül Réthy Annát, két gyermekük született: József és Gabriella.