Már nem csak a Balatonból kifogott lehet hivatalosan „balatoni hal”

Az idén nyáron azonban már hallgatnak a „balatoni hal” elnevezésre is, ugyanis földrajzi oltalom alatt álló jelzést kaptak. Az „oltalom alatt álló” földrajzi jelzést a Balatonban élő, illetve annak vízgyűjtő területén szaporított, nevelt, élő, hűtött, vagy fagyasztott formában kereskedelmi forgalomba kerülő ponty és fogassüllő kapták meg. A minősítés olyan termék megjelölésére használatos, amelynek különleges minősége, hírneve, a földrajzi származásnak tulajdonítható, a minőségét a nyomon követhetőség, a hatályos jogszabályok és a folyamatos önértékelés és a hiánytalanul vezetett dokumentációja garantálja. Ez biztosítékot jelent a fogyasztó számára. Az eredetvédelmi eljárást a Balatoni halgazdaság Nonprofit Zrt., mint a Balatoni Hal Konzorcium vezetője kezdeményezte. Az Európai Bizottságnál az Agrárminisztérium járt el.

Aki nem horgászik a Balatonnál, ne is egyék balatonit?

Hasonló kérdést tett fel a balatoni halfogyasztással kapcsolatban csütörtökön Steinmetz Ádám, országgyűlési képviselő Balatonbogláron tartott sajtótájékoztatóján. Nehezményezte, hogy 2013-óta kereskedelmi forgalomban nem kapni a Balatonból származó halat. Emiatt a tónál nyaralók hat éve külföldről származó kopoltyúsokat fogyaszthatnak csupán.

– Magyarországon így is hat kilogramm az éves halfogyasztás, ami az Európai Unió átlagfogyasztásának egy harmadát sem éri el, a jelen állapot pedig nem a hazai népszerűsítését erősíti – mondta a képviselő, aki a Balatoni vendéglők külföldi kényszerkínálatát szemfényvesztésnek nevezte. Hozzátette: levélben megkereste Nagy István agrárminisztert, de nem kapott kielégítő választ arra a kérdésére, hogy miért nem kapható a Balatonnál helyben fogott hal.

Steinmetz Ádám szerint a horgászat nem olcsó mulatság, így nem mindenki engedheti meg magának, ezért azt javasolja, hogy a pecásoktól vegyék át az általuk felajánlott, feleslegesnek ítélt halat, hogy az a parti vendéglők kínálatába kerüljön. Ám arra a kérdésre, hogy a lehetőséget, amely komoly élelmiszerbiztonsági feltételeket és feltételezhetően orvhalászatot vonna maga után, hogyan szabályoznák, azt a válaszolta, hogy a kormányzatnak a szakmával karöltve ki kell dolgoznia a stratégiát, amelynek keretében azt is meg kell alapozni, hogyan jut el a hal a horogtól a tányérig.

Steinmetz Ádám ennek tükrében halgyűjtő bázisok felállítását és a horgászhelyek fejlesztését is javasolta sajtótájékoztatóján. Az országgyűlési képviselő szerint megoldást jelenthet az invazív fajok, mint a busa, az angolna, az ezüstkárász és a törpeharcsa gyérítése, és fogyasztása is.