Áder Jánossal ünnepelt az ezeréves végvár

Szent István király uralkodása alatt, 1019-ben említik meg elsőként Csurgó nevét az oklevelekben. Később Zsigmond alatt mezővárosi rangot kapott, de a török hódoltság után szinte a semmiből kellett újjáépíteni, és csupán harminc évvel ezelőtt nyilvánították újra városnak.

Csurgó ezeréves végvár, nevezte így a várost a megnyitó beszédében Füstös János polgármester. A múlt azonban felelősséget, feladatot ró az itt élőkre, hogy a történelemből erőt merítve megőrizzék értékeiket és hagyományaikat. Hangsúlyozta, hogy a következő éveknek is a városépítő munkáról kell szólniuk. Köszönetet mondott az eddig elvégzett munkáért és azért az összefogásért, amely büszkévé és dolgossá formálta a csurgóiak közösségét.

Csurgó történetét azok írták, akik jó gazdái voltak ennek a földnek – mutatott rá a köztársasági elnök. Ünnepi beszédében Festetics György példáját említette meg, aki Széchenyi István nagybátyja volt. Festetics apjától adósságot, siralmas állapotú birtokot örökölt, de nem ostort ragadott, hanem tintát és papírost: katolikus főúrként református líceumot alapított Csurgón, az első gimnáziumot Somogyban. Alapítólevelében ezt írta: „a közjó előmozdítására”.

– A közjó összetart egy közösséget, mint könyvet a gerince – mondta Áder János. – A közjóban ugyanis egymásba oltódik kevesek dicső tette és sokak hűséges ragaszkodása. A közjó fogalmába tartozik az egymásra odafigyelés, a becsületes munka, a mindennapi emberség.

Csurgó ezer év, 33 nemzedék alatt erős bástyája volt az országnak és az itt élőknek, mondta köszöntőjében Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője, Csurgó korábbi polgármestere. Hozzátette: az elmúlt években sokat tettek azért, hogy Csurgó visszanyerje régi fényét, de még újabb feladatok állnak előttük, mire a város, Csokonaival szólva „új Hélikon lesz”.

Az ünnepi közgyűlés díszpolgári címet adományozott Bódis József orvosnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának és a Pécsi Tudományegyetem volt rektorának, valamint Bertók László Kossuth-díjas költőnek. A millenniumi díszoklevél arany fokozatát vehette át Szászfalvi László, valamint Horváth József, a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium nyugalmazott tanára.

A város nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte ezeréves fennállását a hétvégén. A sportcsarnokban ezertagú kórus énekelt ebből az alkalomból. A Széchenyi téri gesztenyefasorban kezdetét vette a program, amelyben ezer fát ültetnek el szerte a városban. Letették a millenniumi emlékmű alapkövét a Széchenyi téren. Az ezer évért hálaadó ökumenikus istentiszteletet tartottak. A városlakók a Csurgói Őszi Fesztiválon szórakozhattak, ahol a millenniumi parkban hagyományos szüreti ételek főzőversenyét rendezték meg, és kulturális műsorokat mutattak be.