2019.09.08. 19:40
Együtt nőttek fel a diófákkal a fesztiválozók
Szeptember első hetében még nem kezdték meg a betakarítást Közép-Európa legnagyobb egybefüggő diósában Lengyeltótiban, de a város kincsét, a diót már megünnepelték a hagyományos diófesztiválon a hétvégén.
Az idén még nem pottyan a dió, nem pattan a burok, s bár jó termés ígérkezik, a kevés csapadék miatt még nem érett be a csonthéjas Lengyeltóti közelében. A csaknem kétszáz hektáros dióültetvényről akár háromszáz tonnát is szüretelhetnek az ősszel, döntően külföldi piacokra. Hogy a termésnek még érni kell kicsit, azt jól lehetett látni a város központjában ültetett növendék diófácskákon is. A művelődési ház nagy diófákkal teli parkjában rendezték meg a 15. diófesztivált, ahol az asszonyok órákon át sütötték a finom diós sütemények hadát.
Lengyeltóti kincsét, a diót ünnepelték
Lengyeltóti az országos szőlő- és gyümölcsoltványt termesztő állami gazdaság székhelye volt az 1960-as években. – Mi együtt nőttünk fel a diófákkal – mondta mosolyogva Hunyadi Istvánné. – Ott dolgoztam 18 éves korom óta a nyugdíjazásomig, ismerem jól a dióst és az ültetvényeket. Ma már többen újratelepítik a házaknál, a volt kolléganőmnek is van néhány hektár diósa. Kalákában segítünk összeszedni a diót, az unokák törik, pucolják, a termést Angliába viszik.
– Én a törőben dolgozom nyugdíjasként, ha beindul a szezon – mondta Hollósi Lajosné. – Az idei termés szép lesz, ebben a hónapban minden bizonnyal elkezd hullani a dió.
– A településen az egyik legnagyobb foglalkoztató a dióültetvényt működtető cég – mondta Zsombok Lajos polgármester. – Tartós és időszakos munkát is biztosít, ezzel sok nyugdíjas kiegészítő jövedelemhez jut.
A diófesztiválon délelőtt diótermesztési konferenciát rendeztek a művelődési házban. A gazdák a vidékfejlesztési programban a gyümölcstermesztés támogatási lehetőségeiről is hallhattak. A hazai bogyós gyümölcsök (málna, szeder, egres, fekete ribiszke) termesztése gyakorlatilag megszűnt, az alma és az őszibarack területe 40 százalékot visszaesett, de a dióé növekedni volt képes.
– A növekedés a dió jó piaci pozícióinak és a jövedelmezőségének köszönhető – mondta előadásában Apáti Ferenc, egyetemi docens, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. – Azonban a diótermesztés hatékonysága nem problémamentes. A hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület fele korszerűtlen, versenyképtelen.
A szakértők szerint a precíziós gazdálkodás fejlesztése javíthat a helyzeten. A gazdálkodás célja egyre inkább az, hogy kihozza a növényből a genetikai maximumot, ezt segítik elő az új technológiák.
