Emlékkövet avattak a jubileumon

Több templom, iskola, parókia épült, számos nemzedék nőtt fel ez idő alatt, lelkipásztorok, tanítók, egyházi elöljárók váltották egymást, de a gyülekezet megmaradt, ellenállva minden elnyomásnak, megfélemlítésnek.

Gamos Adrienne

A kőröshegyi református egyházközség négy évszázadára visszatekintő hálaadó istentiszteletet tartottak, ahol 16 palástos lelkész szolgált imádsággal, igeolvasással, prédikációval, illetve az úrvacsorai liturgiában, a hittanosok pedig énekeltek. Elhangzott: Kőröshegy a reformáció időszakában Külső-Somogy legnagyobb településéve vált, s ezt megőrizte a 18. századig. A 19. század második felében esperesi székhely volt, az 1848-as szerepvállalásáért hatévi kufsteini várfogságra ítélt Gaál György lelkipásztor töltötte be az esperesi tisztséget.

Az ünnepi megemlékezésen elhangzott: az ősök, mint Krisztus követői áldozatot is vállaltak, ha kellett hittek, tűrtek, vagy vártak, az ő helytállásuk nélkül ma nem lenne gyülekezet. – A legfontosabb, hogy nemcsak egymással, hitben élő elődeinkkel vagyunk közösségben, hanem a megtartó Istennel is – hangsúlyozta Ficsor Gábor Andor, kőröshegyi lelkipásztor. – Ő viselt gondot az eklézsiára, ő segítette népét a nehéz időkben, ő adott erőt a kitartáshoz, a hit nemes harcának megvívásához.

Az úrvacsorai istentisztelet után a templomkertben a 400. évfordulóra állított emlékkövet, illetve táblát avatták fel, melyre a következő bibliai igét vésették: „Mindeddig megsegített minket az Úr!”