Városban többet ér a pénz, már ha van

– Városban többet ér a pénz, már ha van – jelentette ki a kaposújlaki Bakonyi Dániel. – Én is Kaposvárra járok bevásárolni, mert a nagy­áruházakban érezhetően olcsóbbak az árak.

Hasonlóképpen vélekedik a bárdudvarnoki Horváth Judit. Azt mondja, falun drágább lett az élet. – Ráadásul kevés a szolgáltatás, bár nekem szerencsém van, mert például az ismerős fodrász házhoz jön – mondta.

S úgy fest, nem csak a kisebb településeken élők, de a településvezetők egy része is úgy látja, a városban olcsóbb a megélhetés. Fülöpné Kesztyüs Ágota, Nikla polgármestere úgy fogalmazott: falun a szolgáltatások azért drágábbak, mert kevesebb az ügyfél, ezért egy üzlet fenntartása többe kerül. – A környékbeli kistelepüléseken csupán néhány kereskedő vagy szolgáltató tevékenykedik, és ők nagyobb árréssel dolgoznak – mondta a niklai településvezető –, de aki nem tud beutazni Marcaliba, kénytelen hozzájuk fordulni. A megélhetést igyekeznek segíteni faluhelyen szociális tűzifával, évközi települései segélyekkel.

Mára elmosódtak a különbségek a városi és a falusi életforma költségessége között, tapasztalta Bertók László, Vése polgármestere. – Faluhelyen még néhol működik háztáji gazdaság, ezért az őstermelőktől olcsóbban beszerezhetők egyes élelmiszerek, itt még működik a cserebere is – mondta. – A közeli Böhönyén van több szolgáltató, hölgyeknek még kozmetikus, manikűrös-pedikűrös is, és talán kicsivel olcsóbban dolgoznak, mint a városban.

A személyi jövedelemadót fizetők ezer lakosra jutó száma 2018-ban a siófoki, a kaposvári, a nagyatádi és a csurgói járásban 476 és 487 közé esett, de ennél kevesebb (431-475) volt a barcsi, a marcali, és a fonyódi járásban. A tabi járás viszont jobb eredményt ért el 498 és 512 közötti számmal, valószínűleg a Flextronics húzóerejének köszönhetően.

Ha azonban az egy emberre eső személyi jövedelemadó alapját nézzük, azt látjuk, hogy 2018-ban a kaposvári és siófoki járásban évi 2 millió 293 ezer forint és 2 millió 566 ezer forint közé eső jövedelem volt az átlag. Ennél alacsonyabbat számoltak ki a marcali, a tabi, a nagyatádi és a fonyódi járásban (2 millió 62 ezer-2 millió 292 ezer forint). A legkevesebből a csurgói és a barcsi járásban élő adózók voltak kénytelenek kijönni tavaly (1 millió 674 ezer- 2 millió 61 ezer forint).

Ötmillió felett nem túl sokan keresnek

Az ötmillió forint feletti adóköteles jövedelemmel rendelkezők a kaposvári és a siófoki járásban voltak a legtöbben, az arányuk tavaly 8 és 10 százalék közé esett. A többi somogyi járásban jóval kevesebben éltek tehetősebben: a csurgói, nagyatádi, barcsi és tabi járásban 3,9-6,3 százaléknyian. Ez a mutató a fonyódi és a marcali járásban 6,4-7,9 százalékot tett ki. 2018-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete – a kedvezmények figyelembevétele nélkül – 219 ezer forintot tett ki. Ennél magasabb nettó átlagkereset csak Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében volt. Az átlagkereset tavaly a fővárosban 1,8-szerese volt a legalacsonyabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek. A rangsor végén ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg, előtte Békés és Nógrád megye állt. Utánuk hátulról Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya következett. Somogy megelőzte ezen megyéket az itteni 181 ezer és 198 ezer forint közé eső havi nettó átlagkeresettel.