Egészség is kellene ahhoz, hogy több legyen a nyugdíj

A KSH legfrissebb adatai szerint 2019 első tíz hónapjában 1,6 százalékkal kevesebb gyerek született, ugyanakkor 0,3 százalékkal kevesebben haltak meg a múlt év azonos időszakához képest. A prognózis szerint 2060-ra kétszer annyian mennek majd nyugdíjba, mint ahányan munkába állnak, és minden harmadik magyar hatvanöt év feletti lesz. Nem ok nélkül ösztönzi tehát a kormány sem a nyugdíjasok munkavállalását, igaz ennek az idősek körében anyagi okai is lehetnek.

A megyei nyugdíjas szövetség reprezentatív felmérése alapján ugyanis a somogyi átlagnyugdíj az elmúlt évben 126 ezer forint volt, míg a megyénkben élő időskorúak több mint ötven százalékának a juttatása a nettó minimálbér összegét (98 ezer forint) sem éri el. A Policy Agendának a KSH adatai felhasználásával készült legfrissebb elemzésében a nyugdíjasok szegénységi küszöbe, amely a megélhetéshez szükséges minimális összeget jelenti, tavaly nyolcvannyolcezer forint volt, míg az egészségügyi kiadásokra fordított összeg európai viszonylatban is rendkívül magasak: az Allianz International Pensions harminckét európai országra kiterjedt vizsgálódása szerint a magyar átlagnyugdíj 8,6 százaléka, azaz tizenegyezer forint megy erre a célra. (Az EU-s átlag 4,6 százalék). A fentiek alapján is érthető okai lennének tehát a jövedelem-kiegészítésnek.

Az ország legnagyobb nyugdíjas munkaerő közvetítője, a Déli Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet vezető munkatársa, Bárány Karina elmondta, hogy Somogyban ötszáz regisztrált tagja van a szervezetnek, ebből Kaposváron, Siófokon, Nagyatádon és Marcaliban 140–150-en dolgoznak. A járulékok kedvező változása miatt ez a szám tovább növekedhet, a szakemberek szerint azonban mégsem valószínű a nyugdíjasok tömeges munkavállalása. Ennek pedig az egyik, ha nem a legfontosabb oka az idősek egészségi állapota, amely európai viszonylatban is a legrosszabbak közé tartozik. A KSH-tól tudjuk, hogy az egész népességre vetítve minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg, legalább hárommillió embernek magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, a cukorbetegek száma egymillió, a lakosság ötven százaléka pedig túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest az emberek jóval többet dohányoznak és többen fogyasztanak alkoholt, kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek, ugyanakkor mozgásszegény életmódot folytatnak. Számos betegséget későn ismernek fel, mert sokan nem élnek a szűrővizsgálatok nyújtotta lehetőséggel.

Aktívan töltenék a pihenés éveit

Bárány Karinától tudjuk, hogy a szövetkezetükbe felvételre jelentkezők mintegy 30–40 százaléka nem anyagi okok miatt vállal munkát, sokkal inkább azért, mert szeretnék aktívan leélni a hátralévő éveiket. Akik pedig az egészségi állapotuk miatt nem tudják ezt megtenni, segítségre szorulnak. A népességfogyás megállításához ugyanis nem elég a születésszám növekedése, legalább annyira fontos az idő előtti elhalálozások számának radikális csökkenése is. Ehhez elsőként az egészségtudatosságnak, de az életfeltételeknek is javulniuk kell.