Vadászbabona kötődik a fehér őzekhez

Az elmúlt hetekben a somogyi nimródok nem mindennapi dámszarvasokat láthattak a vadászat végeztével a terítéken. Hiszen, habár előfordul, de nem mindennapi a barna-fehér pettyestől eltérő színű állat.

Koszorus Rita

Néhány hét alatt két fehér színű dám is terítékre került a somogyi erdőkben, legalábbis az internetre feltöltött fotók ezt bizonyítják. Ez szenzáció is lehetne, ha pigmentelváltozásos lapátosokról – vagyis albínó szarvasokról – lenne szó, ám ebben az esetben nem így van.

– A dámszarvas esetében előfordul a fekete és a fehér színváltozat – mondta el kérdésünkre Sugár László, a Kaposvári Egyetem professzor emeritusa, vadbiológus. – A fekete szín az állomány nyolc százalékában fordul elő, a fehér pedig egy százalékra tehető.

Nem lennénk azonban szívesen azoknak a puskaforgatóknak a helyében, akik fehér szarvast ejtenek el. Mert úgy, mint a fehér őz esetében, ehhez is babona kötődik. Éppen ezért vannak vadászterületek, ahol már hosszú évek óta élnek viszonylagos biztonságban fehér dámszarvasok, mivel azt tartják: aki elejti a fehér szarvast, az egy éven belül meghal.

Vadászbabonában egyébként viszonylag gazdagok vagyunk, ennek egyik legbőségesebb forrása Lakatos Károly 1910-ben kiadott kötete, amely bővelkedik hiedelmekben. Ilyen például az is, hogy az jelentett jó szerencsét, ha vadászat előtt a nimród szerelme, vagy lánya megfordította fején a főkötőt. Rosszat pedig nagyon sok minden jelenthet, például idős asszonyt látni a vadászatra menet. – Nagyon fontos még, hogy a vadászatra kivonulás alkalmával ne szaladjon keresztül nyúl az országúton – áll Lakatos Károly gyűjtésében. – Vagy éneklő vak koldussal, esetleg sánta emberrel ne találkozzanak semmiképpen, mert a régi vadászbabonák szerint ezekhez igen rossz következtetések fűződtek.

Ha szerencsét kívánnak, a hiedelem szerint nem lesz szerencsés a vadászat

A roppant ízes nyelvezettel megírt szövegből az is kiderül, hogy az idős asszonyokat boszorkánynak hitték, ezért tartottak tőlük. De az is rosszat jelenthet, ha valaki – akinek semmi köze a boszorkánysághoz – megszólítja az erdőre igyekvő vadászt. Tehát valóságos rontást okoz és elveszi a vadászszerencsét az, aki olyan kérdést tesz fel, hogy hova megy a nimród, s az is, aki jó szerencsét kíván neki.