Bajos az alma, ha bio

Tavaly nőtt a bioalma termőterülete Európában, mégis csökkent az almatermelés. Összességében a léalma és a hagyományos technológiával termelt alma mennyiségével nincs gond, azonban a bioalmatermés – amelyre folyamatos az igény – alacsony. A termelők szerint több problémába is ütközik a biotermelés felfutása.

– Bonyolult – foglalta össze Fábri Béla nagybajomi termelő a gondokat. – A területet pihentetni kell, nem lehet akármilyen permetszert használni. Azt gondolom, hogy a biominősítésű alma előállítása gazdaságilag nem reális. Mivel lágyabb szereket alkalmaznak a kártevők távol tartására, többször kell permetezni.

Fábri Béla hozzátette: lehet, hogy ez a jövő, és minden más, ami nem tartozik ebbe a körbe, a jövőben már nem lesz eladható. De tudni kell: roppant problémás. Arról nem is beszélve, hogy míg a hagyományos eljárásokkal termelt almából hektáronként 50 tonnányi termelhető, a biominősítésűből körülbelül 20 tonna.

– Bioalmásban még nem is jártam Magyarországon – hívta fel figyelmünket a nagybajomi termelő. – A termelés nagyon sok aspektusból áll össze, figyelni kell a természetet, a rovarokat. Olyan dolgokból áll össze a technológia, amelyeket a modern mezőgazdaságban nem csinálunk.

A bioalma-termelés sikeressége nemcsak a technológiától, de az évjárattól is függ, fogalmazott Madarász Zoltán porrogi gyümölcstermelő. – Ha olyan csapadékos nyár van, mint a 2004-es vagy a tavalyi, akkor egyszerűen a bioter­mesztéshez kapcsolódó növényvédelmet nem biztos, hogy meg lehet oldani.

Ilyenkor a konvencionális megoldást kell választani, a hagyományos permetszerek alkalmazása után pedig éveket kell várni, hogy újra biominősítést kaphasson a termés. – Nem beszélve arról, hogy komoly tétel a biominősítés megszerzése – tette hozzá Madarász Zoltán. – Három évet kell várni a minősítésre, ez idő alatt nincs árelőnyöm, de ellenőriztetni kell.

A termés pedig kevesebb, mert a növények megszokták a hagyományos védelmet, s az átállás stresszhelyzetet okoz bennük. A szakember szerint, ott megoldható a biotermelés, ahol eleve úgy telepítik a gyümölcsöst.

Dióból még nagyhatalom is lehetnénk a fejlesztésekkel

Nőtt a dió termőterülete hazánkban, már 7 ezer hektáron termelik a csonthéjast. Gyakorlatilag mindenünk megvan hozzá, hogy diónagyhatalommá váljunk, mégsem így történik. – Kellene a technológiai fejlesztés – vélekedett Gara Miklós termelő. – Ez nagyon hiányos vagy nincs is.

A környezeti adottságok, a fekvés, a talajtani adottságok, a csapadék mennyisége és a fajta így együtt adják meg a szükséges technológiát, és az, ami rajtunk múlik, azt kellene az adottságainkhoz igazítani. Magyarországon pont a korábbi sikerek alapján talán azt gondolták, hogy ez egy önjáró dolog, amibe nem kell pénzt tenni. Ám mostanra már hiánycikk az a generáció, amely átvette volna az elődöktől a zászlót.