Láthatatlanná teszi a kommunikációt a vírus

Függönyt akart vásárolni az egyik kaposvári boltban Szalkai Iván. Az amúgy nem túl bonyolultnak tűnő dolog a hallássérült férfi számára mégsem volt egyszerű. Jeltolmács segítsége nélkül, némi hangot kiadva igyekezett magyarázni az eladónak, mire lenne szüksége. A bolti dolgozó bólogatott és már mutatta is választékot, de mint utólag kiderült, felét sem értette annak, amit a vásárló mondott.

Szalkai Iván alapból sem beszél könnyen, a maszk miatt azonban most még nehezebben lehet érteni, mit mond. – Az emberekkel csak akkor értjük meg egymást, ha lehúzzuk a maszkot – mondta Szalkai Iván. – Mi hallássérültek, hogyha egyedül vásárolunk, akkor alapvetően szájról olvasunk. A boltban például rámutatunk egy termékre és mutatjuk, hogy tíz vagy húsz dekát, öt-hat szeletet szeretnék vásárolni. Ezt megértik az eladók, viszont, ha mi vagy ők vissza­kérdezünk, akkor már baj van. A maszk alatt sajnos nem látszik a szájmozgás, ezért előfordul, hogy levesszük és az eladót is erre kérjük.

– Persze írásban is lehet kommunikálni – folytatta a SINOSZ megyei titkára. – Egy másik módszer pedig a KONTAKT tolmácsszolgálat. Egy alkalmazás segítségével összekapcsoljuk a központban ülő jeltolmácsot az ügyintézővel, így segítenek elintézni a dolgainkat. Ez nagyon jó szolgáltatás, de sajnos nem mindenhol és nem minden hallássérült számára érhető el – tette hozzá Szalkai Iván.

Az adatok szerint Somogy megyében jelenleg mintegy 700 siket ember él, 115 pedig tagja is a SINOSZ-nak. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének megyei szervezete a hétvégén ünnepelte fennállásának 65. évfordulóját. A Dorottya Hotelben megszervezett eseményen elhangzott, a szervezet tagjainak átlagéletkora folyamatosan emelkedik, a létszámuk pedig csökken.

Átlátszó arcpajzs segíti az oktatást

Gyurina Éva, a Somogy Megyei Duráczky EGYMI és Kollégium főigazgatója elmondta, a hallássérült gyerekeket nem lehet maszkban tanítani, hiszen az eszköz meggátolja a zavartalan kommunikációt. – A gyógy­pedagógusaink átlátszó arcpajzsban oktatnak – mondta Gyurina Éva. – A hallássérült szakos tanárok, a logopédusok kaptak ilyen eszközt, illetve azok a szaktárgyakat tanítók, akik igényelték. Védekezés szempontjából nagyon jó a pajzs, a felülete azonban esetenként tükröződik, ezért a száj­ról olvasási képet torzíthatja. Ami azért is probléma, mert a siket gyerekeknél a szájról olvasás egy nagyon fontos kommunikációs csatorna. A szünetekben, a folyóson, közösségi terekben kell használni a száj­maszkot, de ha a pedagógus egy hallássérült fiatallal beszélget, akkor félre vonulnak, betartják a megfelelő távolságot, leveszik a maszkot és úgy kommunikálnak – tette hozzá a főigazgató. Az udvaron az alsósok és a felsősök külön levegőznek, szájmaszkot pedig ott nem kötelező hordaniuk.