Szigorodnak a motoros jogsi követelményei

– Nálunk összesen négy kategóriában zajlik a motorosképzés – mondta Pohner István, a kaposvári Kapos Ati ügyvezetője. – Tavaly közel 110-en jelentkeztek hozzánk, s úgy tapasztaltam, nagy a motiváció, a motoros tanfolyam hallgatóinak közel 90 százaléka elsőre átment a vizsgán. Decembertől márciusig elsejéig szünetel a gyakorlati képzés, csak elmélet van. Összesen hét motorkerékpárt használunk a képzés során, ezek között négy moped van, s a legerősebb egy 600 köbcentis, 90 lóerős gép.

Pohner István szerint érthető a változás, mivel a közlekedésben megnőttek az elvárások, s továbbra is fő cél a biztonság.

A Közlekedési Alkalmassági Vizsgaközpont a módosítások kapcsán kérdésünkre közölte: változik a vizsgapályák mérete és vonalvezetése. A feladatok között az eddigiekhez képest jelentősebb hangsúlyt kapnak az összetettebb vezetéstechnikai elemek, s a nagyobb sebesség melletti manőverek, mint például az ellenkormányzásos kikerülés vagy a jármű bedöntése kanyarodáskor. A statisztikák szerint ugyanis a motoros balesetek nagy része ezek végrehajtása során tapasztalható hiányosságokra vezethető vissza. Szigorodtak és pontosabbá váltak azok az előírások is, amelyek meghatározzák, az oktatók milyen ruházatban, s biztonsági felszerelésben végezhetik oktatási tevékenységüket.

Százkilencvenezer kétkerekűt hajtanak

A szakemberek – oktatók, vizsgabiztosok – és a tanulók felkészítését szolgálja egy oktatóvideó-sorozat is, amelyet a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a Vizsgaközpont munkatársai állítottak össze. A rövid, néhány perces epizódok a motoros tantervi és vizsgakövetelményekben szereplő feladatok helyes végrehajtását mutatják be. A motorosképzés megváltoztatását a közlekedésbiztonság növelése és a motorkerékpárok számának folyamatos emelkedése is indokolja. Az ezredforduló óta több mint kétszeresére emelkedett a kétkerekűek száma országosan, jelenleg nagyjából 190 ezret tartanak nyilván.

Fotó: Lang Róbert