Karádi mesék a tévében

Szó esett többek között a Karádon tanítóskodó Gárdonyi Gézáról, aki a Csókolózó utcában járt kedvesével, s e völgybe zárt kistelepülésen írta a „Fel nagy örömre” kezdetű egyházi éneket. Szukits Györgyi, a hímzőkör vezetője a messze földön híres karádi hímzésről is mesélt, valamint Kodály Zoltánról, aki kórusművet komponált a Karádon fellelhető, gazdag népdalkincsből. Markaf Attila kántor mutatta be a megújult templomot, és orgonájának történetét is felelevenítette, de mesélt a Szent Flórián-szobor titokzatos históriájáról is.

Megtudtuk, a mészkőszobor a 2005-ben megkezdődött templomfelújítás kapcsán jó állapotban, ám három darabban került elő a földből az épület északi oldalánál, és mintegy tíz évig a templom sekrestyéjében pihent. A legionárius zászlóra később bukkant rá a kántor, igaz, a csúcs kivételével, ám a tűzoltók védőszentjét ábrázoló, teljes alakú szobor már felújítva várja a látogatókat a nagy múltú, népművészeti hagyományaira joggal büszke település templomkertjében.

Fotó: MW