A lopótök a szenvedélye a kaposvári nyugdíjasnak

Szinte nincs olyan helyiség sem a házában, sem az ingatlanhoz tartozó mellék­épületeiben, ahol ne lenne lopótök. Horváth János hetven éve ugyanazzal a módszerrel, magról szaporítja a növényt. Amerre a szem ellát mindenhol lopótököt látni, a műhelyben, a fóliában, a pincében is.

– A lopótök a nősülésemnek köszönhető. Anyósom kertjében volt egy szép, mutatós darab, ennek magjaiból kaptam, majd elvetettem, aztán nem volt megállás – mesélte a kaposvári nyugdíjas, miért kezdett foglalkozni pont a tökkel. Egyszer vásárolt tőle egy festőnő száz darab tököt, de mint kiderült, nem az anyagiak, a profit miatt termeli. – Megkedveltem ezt a növényt, sajnos egyre kevesebb van belőle, pedig régen szinte minden családi háznál megtalálható volt. Ezzel szívták fel a bort, készült belőle festett dísz és madáretető is, nagyon szívesen adok bárkinek magokat, és hozzá egy szép formájú lopótököt is – mondta az idős termelő.

Megjegyezte: ötven évvel ezelőtt könnyebben kikeltek a magok, és a beérés is jobban ment, most viszont, ahogy mondja, muszáj pátyolgatni a növényeket, vagy nem lesz belőlük semmi. Látogatásunk során megtudtuk tőle, hogy mint annyi más növény esetén, nagyon fontos a jó talajválasztás az ültetéskor, s az esővizes öntözés is segíti a fejlődését a növénynek. Ezenkívül kell a jó stabil állvány is a növekedéshez, nehogy gúzsba kösse magát a lopótök.

János bácsi évente száz termést is leszüretel. A legbüszkébb arra a lopótökre, amely körülbelül nyolcliteres. – Nézze meg, milyen szép a színe, jól beérett és milyen formás, ez a kedvencem – mutatta gyűjteménye kedvenc darabját. Búcsúzóul megjegyezte: már lassabban mozog, de amíg bírja a lába, nem hagyja abba a lopótök termesztését. Elmesélte, több mint harminc éven át darukezelőként dolgozott, s az is kiderült, versekből és dalokból szinte kifogyhatatlan.

Ketrec, maszk és akár pipa is készülhet lopótökből

A lopótök az egyetlen olyan tökfajta, amit Európában már Amerika felfedezése előtt is termesztettek. Merítőedény, kulacs, csörgő, hímvesszőöltözék, étel, húros hangszer és borlopó is készült belőle. Virága estefelé nyílik ki, a magok pedig 5-7 évig csíraképesek, a vetéstől 8-14 napra kelnek ki. Hawaii-on manapság főzött kávét töltenek a lopótökbe, ezzel helyettesítik a korábban a fák kérgéből készített festéket. Kínában tücskök ketrecéül szolgál, az óceániai szigetvilágban maszkokat faragnak belőle. A japán teaszertartás nagyobbik, téli faszéntartója, a szumitori is lopótökből készül, emellett pipaszár-alapanyag is.