Lincshangulat uralkodik, de a halálos fenyegetés sem ritka a jégelhárítók miatt

– A falubeliek szójárásából néha kiérződik az ellenszenv – felelte érdeklődésünkre Kovács Zsolt, aki negyedik éve végzi a jégelhárító munkáját Somogyjádon. A tévhiteket szerinte csak nagyon nehezen lehetne eloszlatni, mert van, aki nem akarja megérteni, hogy mennyire felelősségteljes munkát végez egy jégelhárító. Komoly fenyegetésre feléjük még nem akadt példa, de szidalmazás olykor megesik, vallotta be. 

A témában a napokban tartottak egy konferenciát a katasztrófavédők bevonásával, amelyen a térség polgármesterei közül sokan részt vettek, említette meg Madarász Zoltán, a NAK Somogy megyei elnöke. Itt a kadarkúti polgármester azért szólalt fel, hogy sűrűbbre telepítsék a jégelhárító rendszert. Nem csoda, hiszen tavaly nyáron óriási pusztítást végzett a nyári jégvihar a kisvárosban. Madarász Zoltán hozzátette, hogy Somogyra a jégelhárítással kapcsolatos mizéria nem jellemző, miután változatos eloszlásban, de érkezett elegendő csapadék megyénk földjére az idén. 

Az ország többi részén a NAK jelezte, hogy feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen. Az aszályhoz ugyanis semmi köze a jégkármérséklő rendszernek. Hangsúlyozták, hogy tudományosan bizonyított, hogy a jégelhárító rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. Megjegyezték, hogy az idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik. A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mert a rendkívüli csapadékhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa sok más országában okoz problémát – ott is, ahol nem működik jégelhárítás. 

Fotó: Kovács T.

Váratlan viharok 

A jégkármérséklő rendszerrel a NAK számításai szerint évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg. Az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, azaz 2017-ben, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Ezzel szemben 2021-ben csak 39 ezer hektár érintettségéről számoltak be, áll a kamara tájékoztatójában. Pedig a klímaváltozás terjedésével a váratlan viharok és jégesők nem lettek ritkábbak. A rendszer ezüst-jodidot, úgynevezett jégképző magokat juttat a levegőbe, ami alkalmas az időjárás befolyásolására. Az interneten terjedő hiedelmek azt állítják, hogy nagy mennyiségben szó szerint szétoszlatja a felhőket, illetve el lehet érni, hogy a felhőkből adott területen hulljon alá a csapadék – a pekingi olimpia szervezői így igyekeztek ideális időjárást biztosítani a játékok helyszínén.