Felzárkóztatás

2022.09.27. 11:30

Ikrekre cseréli a hangyákat a tanoda vezetője

Ikreket vár, ezért egy időre elköszönt a Hangyatanodától a tanoda huszonkilenc éves vezetője: Bertalanné Bogdán Réka a kezdetektől segíti a hátrányos helyzetű roma gyerekek felzárkóztatását.

Turbéki Bernadett

Fotó: LANG ROBERT

– Nem végleges a búcsú, továbbra is figyelemmel kísérem a mindennapjaikat – mondta lapunknak Bogdán Réka. – A Hangyatanoda vezetését a testvérem vette át, így mindennap hallok a történésekről. Néha sajnálom, hogy ezeknek egy ideig nem lehetek személyesen részese. 

Amikor 2003-ban megalakult a Napkerék Egyesület, már akkor foglalkoztak hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával és a szabadidejüket is igyekeztek hasznos tartalommal megtölteni. – A Hangyatanoda édesapám, Bogdán Imre ötlete volt. 2010-ben tizenhat évesen mentem először kísérőként táborozni velük – idézte fel Bertalanné Bogdán Réka. – Négy évvel később már óraadóként segítettem. 2016-ban az egyetem elvégzése után pedig pályakezdőként bedobtak a mély vízbe: A tanoda vezetője lettem. Nehéz volt a kezdet, mert maximalista vagyok. Ha nem úgy jött ki valami, ahogyan elterveztem, kudarcként éltem meg. Elsősorban magamon kellett változtatnom. Ugyanakkor ha a szüleim nem bíznak bennem, akkor az egész nem így alakul. Az évek során együtt fejlődtem a gyerekekkel és a tanodával. Rájöttem, nem szabad engednem, hogy az érzelmeim irányítsanak. 

A fiatal pedagógus szerint nagyon fontos, hogy az iskola és a Hangyatanoda mellett a szülő támogatását is megkapják a gyerekek. Sok fiatalt éppen a család és a barátok húzzák vissza. Nehéz kitörni egy olyan környezetből, ahol az apuka hetekre eltűnik egy másik nővel, vagy nem foglalkoznak azzal, hogy mikor fekszik le este a gyerek… 

A tanoda által felállított szabályok nem riasztják el a gyerekeket, inkább biztonságot jelent nekik. – Előfordult már, hogy Kingával, a testvéremmel mindketten betegek voltunk, és másik időpontban akarták meguzsonnáztatni a gyerekeket, ám ők jól tudták, hogy mit mi után szabad. Míg nálunk minden kérésre azonnal ugranak és segítenek, addig otthon, a saját környezetükben, ahol nincsenek szabályok, teljesen másképpen viselkednek. A szülők gyakran mondják, hogy fel kellene venni videóra, hogyan őrjöng a gyerekük. Idővel azonban megszokják a rendet, az együttélés szabályait. 
Sok fiatalnak sikerül kitörnie. 

– Ehhez az is kellett, hogy a szülők is felismerjék, jó az, ami itt történik a gyerekükkel – mondta. – Van olyan fiatal, akit értelmi sérültként leérettségizett, első érettségizőként a családjában. Van, aki egyetemre jár, gyógypedagógusnak készül. Az egyik kedvencem az a „telepi” fiatalember, aki a kezdetek óta tanodás. Segítettünk neki általános iskolában, középiskolában, felkészítettük az érettségire és most pedagógiai asszisztensnek tanul. Mindig van egy-egy, aki kimagaslóan teljesít, ám ehhez a szülő maximális támogatása is szükséges. Gyakran kérdezik, hogy mit adunk a gyerekeknek, amiért ennyire szeretnek nálunk lenni. Az állandóság az, amit kapnak. Odafigyelünk rájuk, meghallgatjuk, hogyan sikerült a napjuk és mi történt az iskolában. Ezért jönnek vissza később is ide. Két fiúnk ma már fodrásznak tanul, de ők is rendszeresen visszajárnak a tanodába, s amikor idejük van, levágják a gyerekek haját. 

Édesapán heti két-három alkalommal bejár a tanodába. Azt látni kellene, hogyan rajongják körbe a gyerekek, akik velünk olyan helyekre eljuthattak, amelyekről még én is csak álmodhattam gyermekkoromban. A Katica Tanya, a Balaton, és a Parlament rendszeres látogatói vagyunk. Egy kisfiú már annyiszor volt velünk az országházban, hogy az idegenvezető információit fejből elismételte. 
Egyszer egy beszélgetés során az egyik kisgyerek azt mondta, azért szeret a Hangyatanodába járni, mert itt kap egy második esélyt. Sosem felejtem el, amikor a karácsonyi műsor után megszólalt az egyikük: sír a Réka néni, biztos jók voltunk!

Tusfürdővel a strandra 

Több száz gyermek boldogulását segítette Bertalanné Bogdán Réka az évek során. Kedves történeteket elevenített fel benne az átmeneti időszakra szóló búcsúzás. – Bárhová elmentünk kirándulni, vagy étterembe, mindig mi voltunk a „kedvenc” csoport, mert ezek a gyerekek mindig jól hallhatóan köszöntek, megköszöntek dolgokat. A balatoni táborok is emlékezetesek, amikor éjjel rajtunk kívül senki nem tudott aludni és a mi szobánkba települtek beszélgetni. Egyikük még tusfürdőt is hozott, amikor meghallotta, hogy megyünk a Balatonba fürdeni. Egyik este a középiskolás fiúk hazakísértek, nehogy bajom essen, vagy az ikreknek a pocakomban.  

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában