Idegen nyelvként tanulják nagyszüleik anyanyelvét

Húszperces előadásokban kaphattak ízelítőt az érdeklődők az előadók kutatási területeiről a kétnapos konferencián, amelyeket Kovács Zoltán, a Roma Szakkollégium igazgatója ajánlott a jelenlévőknek. 

– Az a tapasztalatom, hogy akik doktori címet kívánnak szerezni, lemorzsolódnak, ám a kíváncsiság sok esetben átemeli a kutatót a mélypontokon. Minden kisgyermekben ott van a kíváncsiság, de önökben hivatásként működik – köszöntötte a résztvevőket megnyitójában Steklács János, a konferencia elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanára. Kiemelte, egy ország oktatáspolitikáján nagyon sok múlik abból a szempontból, hogy a társadalom hogyan ítél meg bizonyos csoportokat. Példának hozta fel a hallássérülteket, akik között évente csupán negyven gyermek kezdi az iskolát országosan. 

Hazánk 15 évnél idősebb lakosságának csaknem fele csupán általános iskolai, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik – hangzott el Nemes János előadásában, aki a Magyarországon csökkenő tendenciát mutató „szürkeállomány” problémájára hívta fel a figyelmet. 

 A tudás, a fejlődés alapvető építőköve, amely nélkülözhetetlen a társadalmi, a gazdasági, valamint a személyes előrelépéshez. A társadalmi szelekció korán megkezdődik. Az oktatás-nevelés azzal, hogy a gyermekeket ugyanarra a rajtvonalra helyezi, nem segít a társadalmi esélyegyenlőségek csökkentésében. A szakmával, vagy nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyerekeit nem fenyegeti lemorzsolódás – emelte ki Nemes János előadásában, aki a tanodák esélynövelő szerepéről osztotta meg kutatási eredményeit a hallgatósággal. 

Hat beás nyelven írt verseskötetet mutatott be Láng Eszter, a pécsi Gandhi Gimnázium tanára, aki hiányolja a beás nyelvhez tartozó tananyagokat. 
– Az elmúlt évtizedek alatt alig születtek tankönyvek és ismeretanyagok a nyelvtanuláshoz. Inkább gyógypedagógiai módszerekhez hasonlít, ahogy a beás nyelvet tanítom. Hat mondókás és verseskönyvet hoztam, amelyekben magyarról beásra fordított mondókák és versek vannak. Nagy probléma, hogy a fiatalok cikinek érzik, ha beás nyelven kell megszólalniuk – mondta az előadó. Az a tapasztalat, hogy ez a generáció már idegen nyelvként tanulja, amit a nagyszüleik beszélnek, és a szüleik még értenek – mondta Láng Eszter. 

A konferencián egyebek mellett a kézírás és a digitalizáció harcáról, a drámapedagógia esélyteremtő lehetőségeiről, az önvédelem jelentőségéről, a másságról és az eltűnő hagyományokról is szólt a tizenöt kutató előadása. 

Fotó: Muzslay Péter

Összeköti az eget és a földet a közösen megfestett fa

A Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központból tíz, a Kaposvári Roma Önkormányzat részéről féltucat gyermek érkezett egy közös alkotásra a konferencia első napjának délutánján. A gyerekek egy nagyméretű képet festettek meg együtt, amelynek központi témája egy az eget a földdel összekötő fa volt, amely az összefogást, az egymással történő kapcsolódást szimbolizálta. A szervezők a közös alkotással a gyerekeknek nemcsak délutáni programot, hanem új barátságok szövődésének lehetőségét is biztosították. Megtudtuk, valamennyi gyermek kimagaslóan teljesít művészetek terén.