Mindszenty József nyomdokain járt a KÉSZ Marcali Csoportja

Az esős időben 38 fő vágott neki a Keszthely-Hévíz-Egregy-Zalaegerszegúti céloknak. Az utazáson a közösségépítő és közösség-összetartó jelentősége mellett fontos szerepet kapott a szakrális, vallási, építészeti, kultúrtörténeti jelleg is, melyek a résztvevők élményeit voltak hivatottak szolgálni. Az idén is sikerült tartalmas programot szervezni, melynek első állomása Keszthely volt. A Szendrey Júlia Emlékházban, ahol a Festetics uradalom tiszttartójának lánya született, később kiváló írónő, költő is volt, de neve mégis Petőfi Sándor múzsájaként, a világirodalom talán legszebb szerelmes verseinek ihletőjeként maradt fenn. A szépen összállított tárlatot dr. Lukács Gábor, a MATE Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet Georgikon Campusának egyetemi docense mutatta be a marcali csoportnak. Ezután Egregyen – az elmúlt évben felszentelt – kálváriát tekintették meg, és végezték el a keresztutat Tomanek Ferenc Áron marcali plébános atya vezetésével a zarándokok. Majd az utazás csúcspontjaként következett a zalai vármegyeszékhely felkeresése, ahol Mindszenthy József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek nyomdokain járva ismerkedtek meg a különféle diktatúrák által üldözött egyházfő életével. 

Elsőként a Szent Mária Magdolna főplébánia-templomban Stróber László kanonok, esperes, apát-plébános adott ismertetőt a Padányi Bíró Márton veszprémi püspök által megkezdett, majd az 1803-ban felszentelt épület történetéről, miközben érdekes anekdotákat is mesélt Mindszenty József személyéről. Megtudták tőle azt is, hogy a legutóbbi felújítás például 16 évig tartott. Majd ezt követően Ferenc atya ünnepi szentmisét celebrált a Marcali és a jelenlévő Zalaegerszegi KÉSZ Csoport tagjainak is. A helyi szervezet nemrégiben megválasztott elnöke, Illés Csaba ugyanis nagy örömmel és várakozással fogadta, valamint kalauzolta a somogyi testvérszervezet küldöttségét. Majd megbeszélést is folytattak egymással, ahol megoszthatták tapasztalataikat a tevékenységükről, célkitűzéseikről, valamint a jövőbeli együttműködés lehetőségéről. Az istentisztelet és a találkozás jó alkalom volt arra, hogy a KÉSZ vidéki csoportjai összeismerkedjenek kicsit, és eszmecserét folytassanak egymással. A délután fő programja a Mindszentyneum állandó és időszaki kiállításainak a megtekintése volt. Az egyik emeleti tárlat bemutatta a 20. század magyar történelmének és egyháztörténetének egyik legmeghatározóbb, ikonikus alakját, áldozatvállalását. Mindszenty József életútját, és tiszteletét a legkorszerűbb egyedi installációs eszközökkel, valamint technikai háttérrel tárják a látogatók elé, amik nagy hatást gyakorolnak a látogatókra. A másik kiállítás az „Egyházüldözés a kommunista diktatúra alatt (1945–1990)” címet kapta. 

Ennek a legfőbb célja és üzenete bemutatni azt, hogy a korszak egyházakhoz kötődő áldozatai hogyan élték túl a megpróbáltatásokat, a jól felépített ellenük szőtt „harcban” hogyan tudtak talpon maradni, emellett érzékeltetni azt, hogy ők is emberek voltak, bár különbözőek, akik eltérő módokon viszonyultak a diktatúra egyházellenes tiltásaihoz. Ezeken kívül, a pinceszinten a „Téglától templomig – Válogatás Zala vármegye középkori emlékeiből” című kollekciót is meg lehetett tekinteni a Mindszentyneum építését megelőző régészeti feltárás során előkerült, a középkori téglaégetés emlékét őrző kemencéket, amelyeknek jelentős szerepük lehetett Zalaegerszeg, így például az egykori vár építéstörténetében. Emellett a vármegye területén előkerült – elsősorban vallási vonatkozású – középkori kincsekről, épületekről és izgalmas helyszínekről is betekintést kaphattak a látogatók. Végül lehetőség volt még a „Sisitől az Erzsébet-mítoszig” címmel a Gödöllői Királyi Kastély és a Mindszentyneum közös kollekciójának a megtekintésére is, ahol a tárlatvezető hölgy az eredetivel teljesen megegyező, korhű ruhában kalauzolta az érdeklődő társaságot. A marcali zarándokok hazafelé még útba ejtették a modern stílusban épített, de gótikus elemeket ötvöző hévízi Szentlélek, vagy közismertebb nevén az ún. „kék templomot” is, melynek hét tornya a névadó hét ajándékát jelképezi, felülnézetből pedig egy kitárt szárnyú galambra emlékeztet.

Kiss Kálmán