Orvostól piruláig viszi a pénzt a gyógyulás

A fogorvosi ellátáson kívüli magánegészségügyi szolgáltatásokra a magyar családok kevesebb mint 30 ezer forintot fordítanak átlagosan évente, állapította meg a friss kutatás. Az emberek harmada jár rendszeresen a magán­egészségügyi szolgáltatóhoz, saját bevallásuk szerint 35 százalékuk vett már igénybe magánellátást, ám a válaszadók 33 százaléka egyértelműen kerüli ezt a formát. A felmérés résztvevői közül 22 százalék volt magánszolgáltatónál, de nem tervezi ismételni egy éven belül.

A magánegészségügyi kiadások közül a legnagyobb arányban a fogorvosi ellátás szerepel, erre több mint 55 ezer forintot költenek átlagosan a háztartások. A magánfogorvos díja emelkedik. A súlyosan büntetett orvosi hálapénz viszont teljesen eltűnt a törvény szigora miatt, mindössze 800 forintot vallottak be a válaszadók.

A magánorvoson kívül a legtöbb pénzt a gyógyszertárban hagyja a beteg. Az infláció tavaly elismerten 20 százalék felett volt, miközben a patikai piac ennyit nem képes bővülni. 
– A patikai árak növekedése összességében tíz százalék alatt maradt, ám a szabadon árazhatóké elérte a 20 százalékot egy év alatt – mondta Szabó Péter Balázs, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Somogy Megyei Szervezetének elnöke. – A gyógyszerpiac 60 százalékát olyan készítmények teszik ki, melyeket az állami egészségbiztosító finanszíroz. Ezen orvosságok árai 12 éve változatlanok. Két adóemelés is érintette a gyártókat.

Ha az inzulint vesszük példának, a 10 ezer forintot meghaladó árú gyógyszeren ötszázalékos áfabevétele van az államnak, és 40 százaléknyi szektorális adóbevétele. A gyártók megnövekedett adóterheiket az új és a szabadon árazható termékeken igyekeznek beszedni. Másrészt a betegek térítési díjai a támogatás változásával csak minimálisan emelkedhetnek, viszont azt megérzi valaki, ha kiesik a támogatásból egy patikaszer. A vásárlói szokások a tb-támogatott szerek esetében nem változtak, de a vény nélkül árulható, szabadáras orvosságokból viszont érezhetően kevesebbet vesznek.