A hittanórákon megszólal a csend is

Annak ellenére is, hogy az idei a hitoktatásban a 31., főállású pedagógusként a 34. tanéve, amelyre ezúttal is nagy tervekkel, újabb és újabb ötletekkel készült. Lélekben imával, lelkigyakorlattal, szakmailag pedig a tanmenetek előkészítésével, a hittanórák tervezésével. – Elsőtől ötödik osztályig igyekszem hiteles katekéta lenni, s a Jóisten országát építeni. Szép, felelősségteljes és várakozással teli feladat ez – mondta. – Második osztálytól már ismerjük, elfogadjuk egymást, tudom, mire építhetek a hittan tanítása során. A kicsik, az elsősök azonban mindig kihívást jelentenek. Hála istennek, hamar megtalálom velük a hangot, hiszen a tanítói mellett óvodapedagógusi diplomával is rendelkezem. Sokat játszunk, éneklünk, rajzolunk minden órán. 

„Kati néni” szívügyének tartja, hogy a vidámság mellett a csend is szerepet kapjon a gyerekek életében. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve igyekszik szemléletesen, változatos módszerekkel fenntartani a kicsik figyelmét. A néhány együtt töltött tanév után már érzékelhető rajtuk, mennyi mindent magukba szívtak, és őt is szívükbe zárták. 

– Fontosnak tartom, hogy szeretetteljes, bizalmas légkört alakítsak ki számukra – vallja. – A játékos hittanóra-vezetés mellett nagy gondot fordítok az elcsendesedésre, az elmélyülésre, az ima erejére, a tudatos egymásra figyelésre. A bibliai történeteket mindig „lefordítom” a saját kis életükre, napjainkra, jelenünkre, hiszen mindig tehetjük a jót, a szépet. 

Elsődleges céljai között szerepelt a hittan megszerettetése, majd – az évek előrehaladtával –, a keresztény értékrend tudatos beépítése a távolabbi cél. 

– Évek múlva öröm látni, ha nő az elsőáldozók, bérmálkozók száma. Melegíti a szívemet, amikor a következő tanévre gyarapodik egy-egy hittancsoport létszáma, mert azt hallják a társaiktól, hogy jó ide járni – mesélte. – Szeretném, ha a tanév végére ne csak tanulják, ne csak elsajátítsák a hittan alapjait, hanem igyekezzenek az itt hallottak szerint élni; járjanak rendszeresen a vasárnapi szentmisére, elmaradozó szüleiket is visszacsábítva a Jóistenhez.