Egyetemalapítási törekvésekről ír Rosta István

A Szent István Társulat a közelmúltban jelentette meg Rosta István tudománytörténész Egyetemek és egyetemalapítási törekvések Magyarországon a századforduló éveiben (1895-1904) címmel, 2022. január 10-én a társulat régi székházának dísztermében elhangzott akadémiai székfoglaló beszédét. A Szent István Tudományos Akadémia székfoglaló előadásai sorozatban kiadott füzet irányadó mottója ezúttal egy Mindszenty-gondolat, miszerint „A megmaradt kevésből újra kell építenünk a Hazát! Ez a dolgunk ezen a világon! Mindenki ott tegye a magáét, ahova az élet állította.”

Aki ismeri a kaposvári professzor életművét, publikációit, netán még hallgatója is volt a tanítóképzőn vagy a Kaposvári Egyetemen, az tudja, hogy e mottó vezérelte a háta mögött hagyott évtizedekben. Ezért hordta folyamatosan a magyar tudományos élet „építő tégláit” a nagy, képzeletbeli erkölcsi építményhez, ami nem más, mint a magyarság önismerete és önbecsülése, jövőbe vetett hite – hogy a tudománytörténeti „ars poeticájára” is utaljunk. A bevezetésből is kitűnik: a nagyító alá vett tíz esztendőben hazánkban három egyetem működött; kettő Budapesten, egy pedig Kolozsváron. A nemzetközi kapcsolatokon túl a nők egyetemi tanulmányaira is ráterelődik a figyelem – kiemelve az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát, illetve az első magyar mérnöknőt, Pécsi – eredeti nevén – Pollák Esztert, aki amerikai toronyház-terveiért 1965-ben elnyerte „Az év legjobb statikusa címet”. Szó esik a Műegyetem tudományos jellegének erősödésén túl új állami egyetemek létrehozásának terveiről is – Győr, Kassa, Pécs, Pozsony, Szeged, Temesvár –, ám pénzügyi nehézségek miatt e tervek csak álmok maradtak. A professzor részletesen taglalja a Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás regnálása idején felmerült törekvést, miszerint társadalmi igény mutatkozott egy katolikus egyetem iránt. A tervezet kidolgozója Mihályfi Ákos a ciszter szerzetes paptanár, aki a nyugat-európai tapasztalatokkal is tisztában volt, s arra törekedett, hogy olyan diplomát adjanak ki, amelyek egyenrangúak az állami egyetemek hasonló diplomáival.

Kaposvár tudománytörténész díszpolgárának gazdag forrásjegyzékkel záruló tanulmánya élvezetes ismeretterjesztő olvasmány, így haszonnal forgathatja minden, a felsőoktatás-történet iránt (is) érdeklődő.