Ott van bennük Krausz és Karikó

„Örömmel értesítem…” – kezdődik a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő levele, amit a minap bontott ki Bekesné Porczió Margit, a kaposvári Festetics Karolina Központi Óvoda igazgatója. Sokadszor olvasta már az így kezdődő sorokat, hiszen a mostani 11,5 millió Ft-tal együtt már közel 75 millióra rúg az összeg, amit a legfontosabb pedagógiai céljaikra, a művészeti nevelésre, a tehetséggondozásra és a klímavédelem játékos bemutatására nyertek az utóbbi időszakban. 
– Értékelik erőfeszítéseiket a szülők? 
– Feltétlenül, hiszen őket bevonva készül és zajlik ez a tehetséggondozó programunk. A szülők véleményét kikérjük, kérdőíves felmérést is végzünk, és meghívjuk őket év közben is tehetségműhelyekbe. Azt hirdetem, hogy mindenkiben rejlik tehetségcsíra, tehát a kicsikben ott rejtőzik Picasso, Bartók, Krausz Ferenc és Karikó Katalin, csak ki kell bontani a képességeket. Ezt azzal toldom meg, hogy a szülőknek éppen a gyermekük segít a közös tevékenykedés által, amikor együtt rajzolnak és énekelnek. Az év végén pedig személyre szólóan megbeszéljük velük, hogy milyen fejlődést tapasztaltak. 
– A szépre, a jóra, a nemesre való orientáció, s a tudás becsülete is már-már kikopóban a fiatalabb generáció körében. Egy-egy végzős óvónő milyen lelkesedéssel áll munkába önöknél? 
– 2016 óta minősített referenciaintézmény vagyunk és az egyetem partnerintézménye. Együttműködési megállapodás értelmében mi is vizsgáztatjuk a leendő óvónőket. Ennek egyik legfőbb eredménye, hogy a programunkat megszeretve tíz fiatal munkatársunk nálunk volt szakmai gyakorlaton, itt is vizsgázott, és miután remekül érezték magukat, az óvodáinkat választották, és már álláshelyen vannak. Mi e tekintetben szerencsések vagyunk… 
– Több pályázatot, sok pénzt nyertek. Hány gyereket érint ez, s miként hasznosul? 
– Közel négyszáz gyermeket, hiszen a tizenhárom év alatt minden tanköteleskorú kisgyermek részt vett tehetséggondozó műhelymunkában. A pályázatokon elnyert pénz harmincórás komplex tehetségprogram kidolgozására adott alkalmat. A Tallián tagoviban a néptánc és a gyermek érzelmi kapcsolata erősödhet. A Damjanich ovisok eszközökben gyarapodnak és Szennában meseházban és folklórprogramon vesznek rész, a Temesvár ovisok is új népi öltözékeket kapnak, és több programon is részt vesznek Pécsett a népművészeti múzeumban. A központi óvoda pedig a fenntarthatósági klímacéljait valósítja meg, és eljutunk a budapesti állatkertbe, a Csodák Palotájába. Minden gyermek részt vesz a programokon. Ezek a műhelyek azért is nagyon sikeresek, mert szinte felsorolhatatlan az a tudás, amellyel a tehetségműhelyeket vezető kolléganőim rendelkeznek. Egykori néptáncosok, neves kórustagok, nagyszerű vizuális képességekkel megáldott alkotók, akik könnyen bevonják a gyerekeket a műhelyprogramokba. 
– Azt tartják önről, az Isten is vezetőnek teremtette. Megkapta a Bonis Bona-díjat, s a szakma legrangosabb elismerését, a Brunszwik Teréz-díjat is. Mennyire motiváló mindez? 
– Sohasem a díjak motiváltak, a boldog kisgyermekkor megteremtése lebegett a szemem előtt. Magaménak tekintettem az alapító grófnő, Festetics Dénesné Zichy Karolina 150 éves szakmai-erkölcsi ideáját: ebben az óvodában a pusztákon élő cselédek gyerekei ugyanazt a nevelést kaphassák, mint saját csemetéi. Ez a szeretet, érzelmi biztonság, a gyermekek alkotóképességeinek sokszínű kibontása adja célját s értelmét a hivatásomnak. Tudom, azt tartják rólam, az óvodáim ügyében, ha kidobnak az ajtón, bemegyek az ablakon. Az elvem, hogy ne csak a fenntartó pénzén működtessük az intézményeinket. Fő céljainkért – a tehetséggondozás, a mű­vészeti nevelés s a klímavédelmi célokhoz illeszkedés – magunk is rendszeresen hadba szállunk. Úgy tekintem, ezek a sikeres pályázataink is azt bizonyítják, hogy nagyszerű a csapatom, velük sikeresen vívjuk meg ezeket a csatákat. Az én óvodaképem továbbra is lélekben emberi, hagyományaiban nemzeti, szellemében művészi, erkölcsében családi intézmény, ahol a gyermek a főszereplő.
Fotó: Lang R.