A szurok ideje

Egy derék fizikaprofesszor 97 esztendővel ezelőtt felmelegített egy adag szurkot és egy üvegtölcsérbe helyezte, majd évekkel később szabaddá tette az üveg alját. A kísérlet ezzel startolt el, méghozzá Ausztráliában, ám kevesen gondolták, hogy a mai napig tart. A szurok szemmel látható módon nem változik, olyan mintha valójában nem is mozdulna. Mégis mozog, lassabban, mint ahogy a kontinensek távolodnak vagy közelednek egymáshoz. A kutatás lényege éppen az, hogy bizonyítsák, a szilárd halmazállapotúnak tűnő anyag valójában folyadékként viselkedik.

Majdnem száz év alatt nemzedékek váltották egymást Somogyban is, világháborús évek, forradalmak, teltek el, szürke hétköznapok, boldog órák és szomorú percek követték egymást. Feltalálták a tévékészüléket, a mobiltelefont és a számítógépet, űrhajót lőttek ki a világűrbe, és nem mellékesen megszülettünk, iskolába jártunk és felnőttünk mi is. Közben a szurok lassan-lassan cseppent, míg mi éltünk, szerettünk, dolgoztunk, családot alapítottunk. Majd egy évszázad alatt a szurok nyolcszor cseppent. Volt, hogy a megfigyelő tudós kiment kávézni, amikor a csepp elvált az anyagtól, és lemaradt a nagy pillanatról. Ezután bekamerázták a labort, de éppen elromlott a kamera, amikor eljött a nyolcadik csepp leválásának ideje, jó húsz évvel ezelőtt. Azóta várnak, és közben telik az élet. Remélhetőleg nem ragadunk bele a szurokba.