2024.02.10. 07:00
Hatvanhat éve a varrógép mellett: mindent megvarr a kaposvári szabómester
Borovec János donneri műhelyében 66 éve zakatol a varrógép.
Borovec János donneri műhelyében 66 éve zakatol a varrógép.
Fotó: Lang Róbert
Egészségi állapota miatt már lassabban megy a munka, de unokájának ottjártunkkor épp egy fekete kosztümöt készített.
– Ez a varrógép legalább hatvanéves, még van benne anyag – mutatta a 81 éves Borovec János egykori munkaeszközét, amelyet nyugdíjasként is használ.
Rengeteg divatlap, szabászkönyv van gyűjteményében, még 1958-ban kezdett el szabóként dolgozni. – A családomban nem volt szabó, Háromfán nőttem fel és szerettem volna világot látni – mesélt a kezdetekről.
– Egy évet Nagyatádon dolgoztam, majd Kaposváron a Szabó Szövetkezethez, a későbbi Lédi Ruházathoz kerültem, ahol 38 évet töltöttem. Az iskolában megszerzett tudás kevés volt, a gyakorlatot Rózsa Józseftől tanultam meg. Később országos szabásztanfolyamon is részt vehettem és kaposvári hölgyeknek is tartottam szabásztanfolyamot – mondta el a kaposvári nyugdíjas.
– A munka mellett otthon a műhelyemben is dolgoztam, készítettem női és férfi ruhákat egyaránt az évtizedek alatt. A legnehezebb az arany paszományos huszár készítése volt, amihez nem volt egyszerű a zsinórokat beszerezni a fővárosból – mesélte a nyugdíjas szabó.
Azt mondja, fontos volt számára, hogy testi fogyatékkal élőknek is varrjon. – Szerettek volna ők is divatosan, elegánsan járni, így azon dolgoztam, hogy az ő vágyaikat amennyire csak tudom megvalósítsam – mondta.
– Amit kértek tőlem, mindent megvarrtam, először levettem a méretet, majd kimodelleztem a kért fazont, aztán próbára összeállítottam a ruhát és utána adtam át megvarrva – mondta el Borovec János. – Ma már inkább megveszik a ruhát a boltban és ha nem jó, akkor a szabóval átalakítják, javíttatják.
Érdemes betérni hozzá pár jó szóra is
Borovec János arról is beszélt, hogy a környékbeliek tudják, ha a műhelyben el van húzva a függöny, akkor megtalálják. Beugranak hozzá egy nadrág felvarrására és jut idő egy kicsit elbeszélgetni is. – Nincs olyan nap, hogy délután nem jönnék le a műhelybe, átnézem a divatlapokat – mondta. – Régen minden tavasszal és ősszel jártunk divatbemutatókra, ahol az új modelleket szemügyre vehettük. Egy dolog azonban nem változott, szépérzék, kézügyesség és jó szem kell a szakmához.