Röptében is védi a madarat

Chernel István-emlékérmet vehetett át Horváth Zoltán, a Duna–Dráva Nemzeti Park Drávai Tájegységének vezetője. Az elismerést a Magyar Madártani Egyesülettől (MME) kapta több évtizedes kiemelkedő tudományos és társadalmi tevékenységéért.

Góz Lilla

Horváth Zoltán: pár hete engedtük el az utolsó rétisast a madármentő állomásról

Fotó: MW

Már gyermekkorában is a kezébe vett minden csúszó-mászót, madarat, majd általános iskolásként egy rokona révén került kapcsolatba a Magyar Madártani Egyesülettel Horváth Zoltán.
– Sok madarat ismertem, otthon egy természettudományi atlaszból kiírogattam és megtanultam néhánynak a latin nevét – mesélte Horváth Zoltán, aki nyaranta gyerekként madárgyűrűzésen is részt vett.

Még 1994-ben tett sikeres madárgyűrűző vizsgát

1994-ben sikeres madárgyűrűző vizsgát tett, s már negyven éve a Magyar Madártani Egyesület tagja. Húsz éven át az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály elnökségi tagja volt, 1997-től 2012-ig a magyarországi rétisasvédelmi program vezetőjeként tevékenykedett.
– Vármegyei, területi koordinátorokkal tartottam a kapcsolatot, pályázati forrásokat szereztem a program fenntartásához, és a rétisasok színes gyűrűzéseit is mi kezdtük – emelte ki Horváth Zoltán, aki a vármegyében ma is a program koordinátora.
Civil természetvédőként szerzett tapasztalatait hosszú ideje már állami szolgálatban kamatoztatja, de továbbra is aktív tagja maradt az egyesületnek. Segíti a sasszinkront, vagyis a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását.
– A nemzeti parknál a területek védetté nyilvánításai után állattartó telepet, központot építettünk, és 2015-ben hoztuk létre a madármentő állomást, hogy a lakossági bejelentések alapján talált rétisasokat ne garázsokban, otthon papírdobozokban ápoljuk, etessük, hanem legyen egy helyük gyógyulni – emelte ki Horváth Zoltán. Hozzátette: pár hete engedték el az utolsó rétisast, most vörös vércséket, macskabaglyot és erdei fülesbaglyot gondoznak. A madarak mellett a természetvédelmi területek gondozására is nagy figyelmet fordít, a Somogy Természetvédelmi Szervezet halastavain társadalmi munka keretében dolgozott.

Javult a helyzet az utóbbi évtizedekben, de van még mit tenni

Horváth Zoltán szerint az elmúlt pár évtizedben az állami szabályozásnak, a nemzeti parkok térhódításának, a természetvédelmi hatóságok erősödésének és a gazdálkodói morál javulásának köszönhetően előrelépés történt mind a madár-, mind a természetvédelem területén.
– Amikor kezdtük a munkát, akkor még kosárszám szedték a hóvirágot, s vitték eladni a fővárosi piacokra, védett növényeket adtak el külföldre, a madárfiókákat, tojásokat kiszedték a fészkekből – emlékezett vissza Horváth Zoltán. – Az utóbbi években azonban nőtt a rétisasállomány, kevesebb madarat mérgeztek meg, ugyanakkor a mezőgazdasági területek egyre intenzívebb művelése sok gondot okoz. Az árok menti cserjék irtása, a kemikáliák széleskörű használata miatt a szántóföldi környezetben élő énekesmadarak száma hazánkban és Európában egyaránt csökken – jegyezte meg a Duna–Dráva Nemzeti Park Drávai Tájegységének vezetője.