Ahonnan Kaposvárt irányították egykor és ma

Az évszázadok során mindig is egy helyen volt a városháza: abban az épületben, ahol ma is ismerjük. Sok minden történt az épületben, volt iskola, kaszárnya, étterem és kocsma is egy része.

A kaposvári városháza mindig is nagyjából azon a helyen állt, ahol ma. Az első ilyen célt szolgáló egyszerű épületben, ahol a Bárány vendéglő is működött, a 19. század különböző időszakaiban berendeztek elemi iskolát, csendőrlaktanyát, sőt, még kocsmát is, 1828 elején pedig Balogh István színtársulata tartott előadást az ülésteremben. Ahogy azonban növekedett a város, nagyobb épületre volt szükség, ezért 1867-ben a Bárány mellett új, emeletes városházát kezdtek építeni, amely 1868 novemberére készült el. Itt kapott otthont a városi rendőrség is, valamint több szervezet alakuló ülését tartották irodáiban: itt jött létre a város református gyülekezete, 1887-ben itt alakult újjá az önkéntes tűzoltó- és mentőegyesület, 1894-ben itt szerveződött meg a Kerületi Betegsegélyező Pénztár, néhány év múlva pedig az Osztrák-Magyar Bank helyi fiókja.

A 19. század végétől kezdve Kaposvár rendkívül gyors fejlődésnek indult, lakossága rövid idő alatt megtöbbszöröződött, így a néhány évtizede épült városháza is kicsinyek bizonyult. 1900 októberében született meg a határozat a Bárány vendéglő lebontásáról és egy új városháza építéséről. A tervpályázatra 32 munka érkezett be, közülük Kopeczek György és Kertész Róbert budapesti építészeké lett a győztes, igaz, utólag változtattak az elképzelésen, mivel eredetileg csak kétszintes lett volna az épület, de ehelyett háromszintesnek épült meg. Az építkezés 1902 júniusában kezdődött meg zalaegerszegi vállalkozók irányításával, ők azonban magas fizetésért budapesti munkásokat alkalmaztak, ezért a helyi építőmunkások néhány nappal a munkálatok megkezdése után tüntetést szerveztek, ahol még a rendőrséggel is összecsaptak. A helyi ipartestület és a sajtó is melléjük állt, segítségükkel pedig a városvezetés elérte, hogy a munkák jó részét mégis kaposvári mesterek végezhessék. Így a helyi Szarka János készíthette el az asztalosmunkákat (köztük a főbejárati lépcsőház lengőajtóit és a Teleki utcai fakapukat), Lukics Ferenc és Gottlieb Zsigmond a lakatos- és festőmunkát, Hudetz József (az ő halála után Borovitz Manó) pedig a kőfaragó- és műköves feladatokat végezték. Csupán néhány szakmunkát bíztak budapestiekre: a fűtőberendezéseket Knuth Károly, a festett üvegablakokat pedig Róth Miksa készítette, valamint a nagyterem famunkáit is fővárosiakkal végeztették. Ez utóbbi 1903. december 21-én fejeződött be.

Bár az építkezés lényegi része 1903-ra elkészült, az ünnepélyes avatásra csak 1904. március 15-én került sor. (forrás: wikipedia)

Régi fotóarchívumokban kutattunk, hogy képeken mutassuk be, mennyire időtálló is az épület, melyet minden kaposvári ismer.