Nem kártérítést, igazságot szeretne az elhunyt nővére

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Halász Piroskát felháborította, hogy hónapokig semmilyen fórumon nem hallgatták meg. Küzd az igazságért.
[/caption]Halász Piroska szerint beteg testvérének a kezelőorvosa nem ajánlotta fel az életmentő beavatkozást. Húga emiatt meghalt. A hozzátartozó igazságot akar. A felháborodott testvér az egészségügyi minisztériumnál, az ombudsmannál is bepanaszolta már az illetékes főorvost. Semmi sem történt. A Magyar Orvosi Kamara Wesselényi utcai irodájában végre meghallgatták.

– Mindenképpen bírósági eljárást szeretnék. Elsősorban azért, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő a jövőben. Nem kezelték körültekintően a húgomat, Ágnest. Ráadásul a főorvos durva  hangon beszélt velem és vele is. Nem bosszú, az igazság vezérel – mondja Halász Piroska.

Ágnest a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban sipollyá alakult vérző sebbel kezelték. Egy daganat is kialakult a vérző seben. A bevérzést a fartájékán egy tizenhárom évvel ezelőtti műtét okozta. Ebből már nem sikerült kigyógyítani. Ágnest nővére intézkedésére egy másik kórházban megműtötték. Ezt a kockázatos beavatkozást a dél-pesti kórház nem ajánlotta. A cél a kialakult daganat útjának elsorvasztása lett volna.
A beteget azonban már nem tudták megmenteni, június 23-án meghalt. Halász Piroska testvére haláláért a dél-pesti kórház főorvosát tartja felelősnek. Ugyanis az év elején a kezelése alatt álló betegnek az életmentő beavatkozást nem ajánlotta fel. Így túl későn kerülhetett sor a műtétre. Halász Piroskának még élt a beteg testvére, amikor első ízben bepanaszolta a kezelőorvost. Úgy érezte, hogy nem hozza meg a szükséges döntéseket. Benoist György, a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságának elnöke azt mondta a Reggelnek, minden műtéti beavatkozás előtt a beteg részletes tájékoztatást kap. Az orvosnak kötelessége közölni, milyen választási lehetősége van. Az orvos szakértő dönti el, a konkrét esetben mi lett volna a jó megoldás.

Martin Zoltán (38) ügyvéd:

Az Európai Unióban a kártérítések odaítélésében nincs egységes bírói gyakorlat. Egyes tagországok belső jogrendszere szabályozza ezt a kérdést.

Magyarországon, ha orvosi mulasztás történik, 500 ezer forint és 10 millió forint közötti összeget ítélnek meg általában. Halálozás esetén legtöbbször hárommillió forint illeti meg a hozzátartozót. A bírósági eljárás a vétkesség tagadása esetén huzamosabb ideig eltarthat. Jellemzően három és öt év között születik döntés a műhibaperek ügyében. Szélsőséges esetben előfordul, hogy tíz év után hozzák meg a jogerős ítéletet. Etikai vétséget követ el az egészségügyi intézmény alkalmazottja akkor is, ha a beteggel vagy hozzátartozójával durván beszél. Ez a vétség ritkán bizonyítható.

Többször kell műteni a beteget, az operáció kockázatos és nincs garancia

A sipoly kialakulhat sérülések után visszamaradt sebekből, vagy pedig gyulladásos folyamatokból és tályogok áttöréséből. Leggyakoribb a végbél-, húgycső-, a nőknél nehéz szülések után visszamaradó húgyhólyag-, hüvelysipoly. A panasz sok esetben a végbél körül keletkező gyulladás következménye. A sipoly nehezen gyógyul. Legtöbbször sebészeti beavatkozást igényel. Az eljárást gyakran két-három ízben meg kell ismételni, amíg sikerhez vezet. Az operáció abszolút kockázatmentességét egyetlen orvos sem ígéri. Szövődmények a szakmai szabályok betartása mellett is előállhatnak. Utóvérzés, sebgennyedés vagy sebgyógyulási zavar gyakran jelentkezik. De az állapotromlás műtét nélkül sokkal valószínűbb.