Elfoglalták az Úttörőt

A találkozó szupertitkos. Olyannyira, hogy nem is a Maxi Gáz fedőnevű egyén érkezik rá, aki ígérte magát, hanem küldöttje. Magas fiú, orrán sötét napszemüveg. Mint kiderül, inkább a hatás kedvéért, de a vezetéknevét azért nem árulja el. Jobb az inkognitó.

– Közösségi teret akartunk, amely nem üzleti céllal jött létre – magyarázza Balázs (21), civilben főiskolai hallgató. – Itt szabadon találkoznak a fiatalok, és érdekes programokat csinálnak. Tavaly ősszel merült fel először az ötlet: el kellene foglalni egy házat. Egy budapesti galériában rendeztek a témáról tárlatot. Európában és Amerikában egyébként nagy hagyományai vannak az illegális házfoglalásnak. A budapesti fiatalok most az elhagyott Úttörő Áruház falai közé fészkelték be magukat.

– Nem valami ellen cselekszünk, hanem valamiért – hangsúlyozza az egyetemista Dávid (23). – Azt akarjuk megmutatni, hogy lehet másképp is élni.

Az épületbe a Reáltanoda utca felőli bejáraton hatoltak be. Mint mondják, nem kellett feltörniük az ajtót, abban megelőzte őket valaki. A zárat viszont lecserélték. A kapualjból nyíló helyiségben büfé fogad búzahúsos szendviccsel, almás pitével, sörrel. Papírdobozba várják értük az „ajánlott fogyasztói árat”. Odébb úgynevezett infoasztal különféle civil szervezetek szórólapjaival, füzeteivel; beljebb saját berendezésű klubszoba. Az emeleten van a használt cuccok turkálója, a rászorulók választhatnak a kiakasztott darabok közül. Körül a falakon szlogenek, mint például: „A beletörődés a legnagyobb közös ellenségünk.”

A megnyitóra hívott vendégsereg egyre szaporodik. Általános viselet a rasztafrizura, a bő, kötött pulóver, néhol a piros tincsek. De akad néhány konszolidált arc is. – Jó ötlet – mosolyog a szemközt lakó Nagyné Tokár Anikó (52) tanár. – Tetszik, hogy lesz filmklub, beszélgetés, értelmes programok. Drukkolok nekik.

Az egykori fényes divatház

Az Uránia filmszínház tervezője, Schmal Henrik emelte a Kossuth Lajos utcai épületet. A ház először divatpalotaként nyitotta meg kapuit 1896-ban, Holzer Simon, egy ügyes kezű szabó fia tulajdonaként. Divatkedvelő hölgyek egész Európából zarándokoltak ide. A fényes üzletnek az első világháborút követő elszegényedés vetett véget. Az épület 1931-ben a szerb származású Nagykovácsy Milenko kezébe került. A Nagykovácsy-üzletház megtelt konfekciótermékekkel. Itt árulták a Bokréta és Babarózsa elnevezésű magyaros ruhákat. Az ötvenes években államosítják az épületet, itt rendezkedik be az Úttörő és Ifjúsági Áruház. A rendszerváltozást követően került újra magánkézbe. Tulajdonosa szállodát építene a helyén.

Értéket hoztak létre

Kéri Tamás (36) ügyvéd:

Amit a fiatalok tettek, az a Büntető törvénykönyv szerint magánlaksértés. Elvileg akár két évig terjedő szabadságvesztéssel, de közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel is büntethető. A gyakorlatban enyhébb a megítélés: az ilyen cselekedetnek általában pénzbüntetés a következménye. Ez a törvény szerint akár tízmillió forint is lehet, a valóságban néhány százezret kell fizetnie a vétkesnek. Ha a tulajdonos feljelentést tesz, akkor a rendőrség előállíthatja, sőt őrizetbe is veheti a tetteseket. Ezeknél a fiataloknál azonban valószínűleg nem lesznek súlyosak a következmények. Értéket hoztak létre, amelynek társadalmi rendeltetése van.