Jó reggelt!

Azt kérdezi tizenkét éves lányom, szeretem-e a… S mondja két, számomra alig ismerős magyar együttes nevét. Megkérdezem tőle, melyek is a nevezettek futó sikerszámai. Mond néhányat. Csillogó szemmel néz rám, mit szólok hozzá. Már mondanám a véleményem, amikor eszembe jut egy huszonöt évvel ezelőtti jelenet.

Akkor az én apám formált véleményt a televízióban feltűnő Hobóról, majd az Eddáról. Amin igencsak megsértődtem. Ezért inkább nem szóltam semmit a lányomnak. A televízió  kisvártatva az Ezek a fiatalok című örökzöldet adta. A lányom felvillanyozva megkérdezte: kik ezek? Milyen jók! Nos, ismét egy család vagyunk.