A fehér sportok királya: egy préselt lemez

Az első snowboard az 1920-as években készült, és remekül nézett ki: téglalap alakú deszka, rajta egy helyes T betű alakú kormány, éppen csak a két kerék hiányzott alóla. Természetesen fából készült, és igazából csak csúszkálásra volt alkalmas, nem pedig lesiklásra.

A deszkák forradalma a New York-i úriembernek, Jake Burtonnek köszönhető, aki 1977-ben megalapította cégét. Mr Burton nem volt üzleti zseni (két év alatt 100000 dollár adósságot hozott össze), de snowboardot tervezni nála jobban senki nem tudott. Folyamatosan tanult, a legtöbbet európai sílécgyártóktól, a tanultakat pedig átültette a deszkák nyelvére.

A deszkák ma már csak részben készülnek fából, az úgynevezett belső mag őrzi a hagyományokat. Ennek a magnak a szerkezete, az erezete határozza meg a deszka viselkedését a havon és siklási tulajdonságait. Első lépésben a raklapokon érkező maganyagot alakítják snowboard formára, és belefúrják a majdani kötések számára a lyukakat.

A fát védeni kell a hótól, ezért kerül rá egy speciális műanyag bevonat, az éleket pedig szintén egy különleges eljárással teszik ellenállóvá, a legkényesebb helyeken üvegszállal és fémmel erősítik az anyagot. Amikor minden (a mag, a műanyag bevonat, a rétegeket összefogó rugalmas gumiszerű ragasztó) együtt van, akkor mehet a nyers deszka a prés alá.

A hatalmas „szendvicset” összepréselik, ügyelve, hogy ne maradjanak benne törést előidéző légbuborékok. Fontos, hogy a deszka erős, ugyanakkor rugalmas legyen, némelyiket teljesen körbe lehet hajlítani.
A sportág szövetsége kezdetben önállóan működött, és a Nemzetközi Síszövetség (FIS) csak akkor figyelt fel rá, amikor egyre népszerűbb lett a deszka.

A FIS óriási pénzeket megmozgatva végül bedarálta az alapító szövetséget, cserébe bejuttatta a sportágat a téli olimpiára. 1998-ban Naganóban már ott voltak a deszkások. Bár a legnagyobbak közül páran, így Terje Haakonsen nemet mondtak a FIS-nek.

Visszaperelte aranyérmét a füvezésen ért bajnok

Az olimpián ugyan csak 1998-ban mutatkozott be a sportág, máris színesíti egy mutatós botrány ötkarikás történetét. Nagano bajnokától, a kanadai Ross Rebagliatitól elvették érmét és első helyét, miután marihuánát mutattak ki a szerveze-tében. A bajnok csak azzal véde-kezett, hogy feléjük ez szokvá-nyos dolognak számít. Perre vitte a dolgot és a Nemzetközi Sportdöntőbíróság a javára ítélt. Akkoriban, bármilyen meglepő is, még nem szerepeltek tiltólis-tán a könnyű drogok.