JÓ reggelt!

Fekete, dokkmunkássapkát akartam. Bementem egy boltba a Déliben. Kérdeztem, mennyi, a szőke hölgy azt mondta: „Magának ötszáz!” Gyorsan előkaptam a pénzt. Ács haverjaimnak akartam meleg fejfedőt. A sapkával este a kocsmában dicsekedtem nekik, megkívánták. Különböző színűt ígértem, ne keverjék össze. Aznap viszont már nem a szőke hölgy volt. Eltette a négy sapkát a szatyorba, négyezret kért. Nem fizettem ki. Azt mondtam, hogy a szőke högytől akarom megvenni kétezerért. Meg is történt. Vittem egy csokit és megkértem, mondja ki lassan, mosolyogva, kedvesen, még egyszer azt a gyönyörű mondatot: „Magának ötszáz!” (ia)