Polgármesterek a rács mögött

[caption id="" align="alignleft" width="300"] Csak kevesen kerültek rács mögé. A polgármesterekkel szemben alkalmazott legsúlyosabb ítéletnek a felfüggesztett börtönbüntetés tekinthető.
[/caption]Évente négy-öt olyan eset fordul elő, amikor a polgármesternek azért kell távoznia tisztségéből, mert valamilyen bűncselekmény miatt elmarasztalta a bíróság.
A jogszabályok szerint ugyanis ilyenkor megszűnik a településvezető mandátuma. Bármilyen meghökkentő is, az egyértelmű törvényi szabályozás ellenére találkozhatunk kivételekkel, mivel sok kiskapura nyílik lehetőség.

A Baranya megyei Gilvánfa elöljárója például két jogerős, közel hároméves időtartamra felfüggesztett börtönbüntetése után is nyugodtan vezeti a szinte száz százalékban romák lakta 300 lelkes települést. A visszásságokra egy számvevőszéki vizsgálat derített fényt múlt év végén. Mint kiderült, az elmarasztalásokról csak maga Borsós János polgármester kapott értesítést, aki a hírek szerint nem dicsekedett a nyilvánosság előtt. Ügyében a bíróság dönt.

Nem vonta le személyére nézve a következtetést Dunaújváros SZDSZ-es alpolgármestere sem. Sipos Jánost múlt év nyarán egy okirat-hamisítási ügyben marasztalták el pénzbírsággal, ennek ellenére nem távozott a pozíciójából. Hiába ítélte szintén pénzbírságra sikkasztás és hivatali visszaélés miatt a bíróság a Csongrád megyei Domaszék vezetőjét, Börcsök Lajos is mindmáig nyugodtan tetszeleg a település első emberének járó székben.

Ugyanis a közigazgatási hivatal felszólítása ellenére a helyi választási bizottság nem volt hajlandó időközi választást kiírni. Ráadásul a képviselő-testület is úgy döntött: a felszólítás ellenére maradhat Börcsök. Itt is a bíróság mondja ki a végső szót, akárcsak a hasonló ügybe keveredett Gálos László, a Szolnok megyei Szelevény elöljárójának esetében.
Az elmúlt évek ítélkezési gyakorlatát vizsgálva az állapítható meg, hogy a polgármesterekkel szemben alkalmazott legsúlyosabb szankciónak a felfüggesztett börtönbüntetés tekinthető.

A letöltendő szabadságvesztés alig néhány ügyben fordult elő az elmúlt 15 évben. A legkirívóbb esetek közé tartozik Fonyód volt SZDSZ-es polgármesterének ügye. Francsics Zoltánt ugyanis múlt évben hivatali ideje alatt elkövetett vesztegetés bűntette miatt egy év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Nem kerülte el a rácsot Kunbaja egykori vezetője sem. A kisgazdapárt színeiben is politizáló Halász István olajügyletein csúszott el, és egy éve másfél év szabadságvesztés letöltését kezdte meg.

Az utóbbi évek legkiemelkedőbb ügyének  Várhegyi Attila volt fideszes szolnoki polgármester ellen indított eljárás bizonyult.
A kormányban államtitkári, a Fideszben pártigazgató tisztségig emelkedett politikust végül 2002 őszén egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság hűtlen kezelés miatt.

Nem ártott a nőügy

Kuriózumnak tekinthető az egyik hazai település elöljárójának tavalyi megbuktatása. A képviselő-testület saját feloszlatásával kényszerítette ki a nőügyei miatt ellehetetlenült polgármester távozását. Mint utólag kiderült, a képviselők rossz lóra tettek, mert a helyiek újraválasztották a településvezetőt.

Zavaró joghézag a rossz törvényben

A mintegy háromezer-kétszáz magyarországi településen évente száz körüli esetben írnak ki időközi önkormányzati választásokat. Itt az első számú indokok között szerepel a polgármester lemondása, halála, összeférhetetlenség vagy a képviselő-testület önfeloszlatása. Nagyberényben arra is volt példa, hogy a településvezető azért adta be lemondását, mert nem tudta teljesíteni a választási ígéreteit. Ez azonban egyedi esetnek tekinthető, ilyenre ritkán találunk példát. A lemondások inkább a kistelepüléseket érintik. A felmérésekből ugyanis az állapítható meg, hogy körülbelül nyolcvan százalékban az ezer főnél kisebb falvakban volt szükség megismételt választásra. A tapasztalatok azt mutatják, a nagyobb településeken lényegesen stabilabbak az önkormányzatok.