Elégedetlenek a választók a választottjaikkal

Volt már önöknek olyan munkahelyük, ahol a versenyképes fizetésért és költségtérítésért cserébe kedvükre szidhatták azt, akivel nem értettek egyet? Üldözte már önöket egyszerre vagy harminc alkalmi ismerős csupán azért, hogy elintéztessenek valamit? Kaptak önök már vissza nem térítendő sokmilliós támogatást a szőlőjükre? Végiggondolták már, milyen nehéz kakaóbiztos számítógépeket vásárolni drágán, állami pénzből? Ugye, önöknél is a „nem” válaszok vannak többségben.

Képzeljék el, élnek az országban olyanok is, akik a fenti kérdések közül néhányra igennel felelnének. Ők politikusok, őket bíztuk meg azzal, hogy felügyeljék adóforintjainkat, azokat becsületesen osszák szét. Nos, tegnap mindannyian megbuktak. A labdát az Országgyűlés Hivatala akkor dobta fel, amikor megbízott egy közvélemény-kutató céget, mérje fel a köz véleményét a törvényhozóinkról.

Kiderült, a megkérdezettek ötven százaléka elégedetlen azzal, amit képviselőink parlamenti munkaként előadnak. S mindössze hat százalék mondta: csak így tovább. Ennél már csak egy beszédesebb adat van. Kilencvenkét százalék még egyszer sem vette fel a kapcsolatot körzete országgyűlési képviselőjével. Vagyis még azok számára sincs igazán mondanivalónk, akiket beültettünk a T. Házba. Eközben folyton arról papolnak, hogy számukra mi, választók vagyunk a legfontosabbak. Most vagy a felmérés rossz, vagy valaki nem mond igazat. Önök szerint ki lódít?