Rosszul mennek a dolgok

– A kormányfő által kezdeményezett Nemzeti Fejlesztési Tervről tartott négypárti egyeztetés után miért maradt el a nyilvános kézfogás ön és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök között?
– Természetesen kezet fogtunk a tárgyalások előtt. A kormányfői gesztus azonban akkor kiüresedett, amikor nem járult hozzá, hogy saját szakértőikhez hasonlóan a mi szakembereink is jelen legyenek a találkozón. Az ország hosszú távú gazdasági szempontjából sokkal hasznosabb lett volna, ha tényleges munkamegbeszéléssé alakul a tárgyalás. Sajnos most elmaradt, talán majd a következő találkozókon sor kerülhet rá. Azt gondoljuk, csupán a politikai udvariaskodásban kimerülő, de érdemi munka nélküli megbeszélés teljesen felesleges.
– Ezek szerint nem tartja sikeresnek az egyeztetést?
– Volt értelme a találkozónak, hiszen új adatokhoz juthattunk a kormány szakértőitől. Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter például elmondta, eddig 176 milliárd forintot kaptunk az uniótól, amiből 60 milliárdot ki is fizettek a pályázóknak. A mi értesüléseink szerint azonban senki nem jutott pénzhez. Ez nagyon érdekes. Ezek után egyértelmű, nem azért mennek rosszul a dolgok, mert nincs pénz, hanem mert roszszul gazdálkodik vele a kormány. Nem az a baj, hogy rövid a takaró, hanem hogy keresztben van az ágyon.

– A hírek szerint vita alakult ki ön és Gyurcsány között.
 – Valóban.
– Miben nem értettek egyet?
– Elsősorban az ország helyzetét láttuk másként. A miniszterelnök szerint jól mennek a dolgok Magyarországon. Erről statisztikákat is mutatott. Ezek felől komoly kétségeim vannak. Jelentősen nőtt a munkanélküliség, emelkednek az árak, nő az infláció, az unióhoz csatlakozott országok között az utolsó helyre kerültünk, ám ezeket a gondokat a kormányfő másként látja. Szerinte minden rendben van. Ma már mindenki látja, hogy rosszul mennek a dolgok az országban, amin változtatni kell. Hazánk lassan belefullad az államadósságba. A kormányváltás óta 3500 milliárd forint hitelt vettünk fel. Ha szétnézünk az országban, nem látom, hova tűnt ez a rengeteg pénz. A mindennapi élet biztonsága tovatűnt. Az áremelkedések mögött kormánydöntések állnak, legyen szó villany-, gáz-
vagy gyógyszeráremelésről. Ezek szükségtelenül terhelik az embereket.

– Az elmúlt napok központi témája Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármesterének ügynökmúltja volt. Ön elfogadja a városvezető magyarázatát, miszerint manipulálták az adatait?
– Semmi okom nincs arra, hogy kétségbe vonjam Szita Károly szavait. Tudtommal a Fidesz-kormány alatt nem volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnál olyan dokumentum, mint amilyen most kikerült onnan a kaposvári polgármesterről. Egyébként a pártban nem tudunk egyetlen olyan vezetőről sem, aki a múlt ügyeiben vállalhatatlan módon érintett lenne. A Fidesz belső szabályzata ezt nem fogadja el.
— Az elmúlt hetekben a szövetség belvitáitól volt hangos a sajtó, a hírek Orbán–Áder nézeteltérésről szóltak. A Fideszben kinek volt érdeke, hogy napvilágra kerüljenek ezek az ügyek?
– A párt politikai értelemben egységes. A munkamódszerek ügyében a Fideszben voltak és most is vannak viták, amelyek néha élesebb véleménykülönbségek formájában csapódnak le. Ez természetes, aminek nem tulajdonítunk jelentőséget, ahogy annak sem, ki vitte azt a sajtó elé.

– A pécsi Fidesz-szervezet feloszlatta önmagát, miután kiszivárgott az MSZP-vel való nagykoalíciós együttműködése. Mit tud az esetről?
– A gondok sokkal összetettebbek. A térségben három képviselői mandátumról döntenek az emberek. A 2002-es választáson egyben sem szavaztak nekünk bizalmat, de a közgyűlésben is gyengébb a képviseletünk, mint a legtöbb városban. Elkezdődött ugyan a megújulás, de mint látszik, nem teljes sikerrel. Elégedetlenek vagyunk a szervezettel, remélem, sikerül úrrá lennünk gyengeségeinken.
– Vannak-e még olyan városok, ahol elégedetlenek a Fidesz-szervezetekkel?
– Mindenekelőtt Kecskeméten van szükség változásra, erősíteni szeretnénk Győrben és főleg Budapesten. A szövetség építése gőzerővel folyik. Minden térségben, minden településen karnyújtásnyi távolságra akarunk lenni az emberektől, hogy támaszkodhassanak ránk.
– Idén is tart évértékelést?
– A megszokott budapesti rendezvényt most megelőzi egy országértékelő beszélgetéssorozat, amelyet öt különböző településen – Pocsaj, Miskolc, Várpalota, Óbuda, Esztergom – hirdetünk meg. Elsősorban Magyarország legfontosabb gazdasági és társadalmi gondjait beszéljük meg az emberekkel. Ezt zárja majd a központi évértékelés február 16-án.