2005.02.23. 00:00
Száz magyarból hetvenhárom hívő
Hisznek-e Istenben az európaiak? Erre a kérdésre keresett választ a Reader’s Digest a közelmúltban közzétett felmérésében, s ebből kiderül, hogy az emberek döntő többsége szerint kell lennie valakinek, aki a világért „felelős”. Mint ahogyan túlvilágnak is ennie kell.
[caption id="" align="alignleft" width="250"]
Az adatok szerint inkább a nők hisznek a túlvilágban és vélik Isten közelségét
[/caption]Magyarországon száz emberből hetvenhárom hisz Istenben, Lengyelországban kilencven. De amikor a templomjárók körére tekintünk, kiderül, az emberek nemigen kötődnek a különböző felekezetekhez, sőt többségük nagy ívben elkerüli a templomot. A túlvilágot sokkal kevesebben remélik, de azért sokan gondolják azt, hogy létezik mennyország és létezik pokol.
Az említett felmérés szerint különösen az idősebb korosztály és a nemek közül a nők hisznek inkább a túlvilágban és vélik Isten közelségét, ám a maguk módján közelítenek felé. Időnként kiábrándulnak belőle, máskor mindennapjaik részévé válik az élet utáni „jövőbe tekintés”. Vajon mi az oka mindennek?
Dr. Goják János egyetemi professzor, római katolikus pap szerint ezen nincs semmi csodálni való. Az istenhit az emberi természet lényege. Szeretne mindent megtudni az őt körülvevő világról, ám ez a kielégíthetetlen kíváncsisága lépten-nyomon akadályokba ütközik. Hogyan keletkezett a világ? Mi a lélek? Igen ám, de az ember a szűkös ismereteivel nem megy semmire. Így aztán óhatatlanul arra a következtetésre jut, hogy kell lennie valaminek, valakinek a létező világon túl is.
A professzor szerint a nagy történelmi egyházak többsége elöregedett, szerkezetében és működésében nem tudja naprakészen követni a világ fejlődését – csupán szeretné. Az istenhívő emberek egy része számára mindaz kevés, amit ezek az egyházak nyújtanak. Sőt a lépten-nyomon szaporodó egyházak, szekták sem igen tudják becsalogatni őket a templomba. Goják János úgy véli, az egyházak legnagyobb kihívása ma, hogy miként tudják az embereket megnyerni.
Tomka Miklós vallásszociológus sokszor leírta: Magyarországon körülbelül ugyanannyi ateista lehet, mint vallásgyakorló. Ám a lakosság több mint fele nem vallásos, de nem is ateista. Szerintük az élet olyan bonyolult, hogy abba akár az is belefér, hogy van Isten. A magyar társadalom zömét meglepte, hogy 1989–1990 után hirtelen milyen sokan mondták magukat vallásosnak. Ma pedig már egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy akár egyetlen országon belül is számos, alapjában különböző típusa lehet a vallásosságnak.
Felmérés a vallásosságról
Az Istenben hívők aránya (%)Lengyelország 97
Portugália 90
Oroszország 87
Ausztria 84
Spanyolország 80
Svájc 77
Finnország 74
MAGYARORSZÁG 73
EURÓPAI ÁTLAG 71
Németország 67
Egyesült Királyság 64
Franciaország 61
Belgium 58
Hollandia 51
Cseh Köztársaság 37
A túlvilágban hívők aránya (%)
Lengyelország 81
Ausztria 67
Svájc 64
Spanyolország 60
Egyesült Királyság 58
Portugália 57
EURÓPAI ÁTLAG 53
Finnország 51
Oroszország 51
Franciaország 45
Hollandia 45
Németország 43
MAGYARORSZÁG 43
Belgium 37
Cseh Köztársaság 36
Vallás és erkölcs*
Lengyelország 86
Oroszország 78
Svájc 54
MAGYARORSZÁG 53
Portugália 44
Spanyolország 44
EURÓPAI ÁTLAG 43
Ausztria 41
Németország 37
Finnország 32
Belgium 32
Egyesült Királyság 31
Cseh Köztársaság 27
Hollandia 25
Franciaország 24
* Szükség van a vallásra a jó és a rossz megkülönböztetéséhez
(a megkérdezettek százalékában)
Forrás: Reader’s Digest<keretes353>
Templomba járók
Egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon a vallásos emberek egynegyede soha nem jár templomba. A vallásosak fele évente legfeljebb négyszer, a nagyobb ünnepeken indul útnak, a heti rendszerességgel templomba járók aránya pedig csak 15 százalék.
Ismert és ismeretlen nevű, bejegyzett egyházak
Dr. Mészáros Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága vezetője arról értesítette lapunkat, hogy jelenleg 139 hivatalosan bejegyzett egyház működik Magyarországon. Időről időre változik a kép. Az alfabetikus címlista élén a Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza áll, a végén pedig Vishwa Nirmala Dharma Magyarországi Közössége. Ismert történelmi egyházaink között több, kevéssé ismert is akad. Így például a Metafizikai Hagyomány Egyháza és a Szív Szeme Kontenplatív Rend.
