Hírek

2005.02.03. 00:00

Ugrunk a becsalireklámokra

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának legjellemzőbb eszköze a megtévesztő reklám. A leginkább beugratók a „becsalireklámok”, a csodagyógyszerekről szóló költemények, illetve a gyermekek tapasztalatlanságára és hiszékenységére építő, s a szülőket vásárlásra ösztönző csalafinta fogások.

Bán Károly

Ilyenkor az év elején igen-igen jellemzők a becsalireklámok, vagyis amikor különféle akciókkal, kiárusításokkal próbálják az üzletekbe csábítani a vásárlókat. Ebben nincs semmi rossz, ám a csábításnak ma már nemcsak reklámetikai, hanem törvényi szabályai is vannak: Pontosan meg kell jelölnie a kereskedőnek az akció kezdetét és végét s az érintett áruk körét. Látszólag egyszerű szabályról van szó, ám a fogyasztó mégis gyakran csalódik. Amikor a reklám hatására betér az üzletbe, gyakorta azt tapasztalja, hogy a készlet már napokkal korábban kimerült. Holott az akció még tart.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 161 esetben talált ilyen típusú jogsértést tavaly, a súlyosabb eseteket pedig a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálja. A Tesco például a napokban kapott 5 millió forintos bírságot a becsalireklám miatt. A gondos kereskedőnek ugyanis illik tisztában lenni azzal, hogy készletével meddig nyújtózkodhat, s ha annak ereje jóval az akció vége előtt elpárolog, akkor a fogyasztó megtévesztése nem is kérdéses.

A megtévesztő reklámok másik nagy vadászterülete a kereskedelemmel frigyre lépő bankok termékeivel, főként az áruvásárlási kölcsönökkel kapcsolatos. Ezek reklámjaiból nagyon gyakran nem olvashatók ki az árukölcsönökhöz tapadó egyéb díjak, jutalékok és költségek, csak azt követően, hogy a megvásárolt árut a fogyasztó már a kosarába tette.

A félrevezető reklámok harmadik számú övezete a mobiltelefónia. A szolgáltatók visszatérő vendégei a versenyhivatali eljárásoknak. A T-Mobile nemrég fizetett 40 milliót, a Vodafone most várja a versenytanács ítéletét, a Pannon GSM ügyét pedig a hónap végén tárgyalják. Gyógyszerfronton is elképesztő esetek fordulnak elő. Több forgalmazó is megszegte a vényköteles gyógyszer reklámozásának tilalmát, a reklámozható készítményeknél pedig gyakorta megfeledkeznek a kockázatokra és a betegtájékoztatóra vonatkozó előírásokról. S a gyógyulni akaró beteg bizony gyakorta bedől ennek.

Célszerű tájékozódni

Gyakran a tudatos fogyasztói magatartás hiánya is oka annak, hogy a vásárlók hagyják magukat megtéveszteni a reklámozók fogásaitól – mondja Bauer Magdolna, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálótanácsosa. A reklám ugyanis szinte sohasem a teljes egészet fogja át, hanem a termék jó tulajdonságait igyekszik hangsúlyozni. Ezért vásárlás és szerződéskötés esetén célszerű minden információt megismerni. Sokan úgy ugranak be egy-egy csábító reklámnak, hogy nem is ismerik a piac teljes kínálatát. Holott a verseny a fogyasztó javát szolgálja.

Csúcsbüntetés köztéren

A megtévesztő, illetve a reklámtörvény tilalomfáiba ütköző reklámok a gyermekeket sem kímélik. Tavaly egy hirdetőre 3 millió forint bírságot szabott ki a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség – mondta Kathy Attila szóvivő –, mert közterületi óriásplakátokon a gyermekek szellemi és erkölcsi nevelését károsítóan hirdettek egy terméket. Figyelemfelkeltőnek egy női testet használtak. A büntetés azért volt ilyen szigorú, mert közterületen a plakátokat nem lehet „továbblapozni”. A felügyelőség tavaly 701 bírságot szabott ki, ennek összege meghaladja a 78 millió forintot.

A legsúlyosabb bírságok

1. Gyermekek erkölcsi fejlődésének károsítása szabadtéri reklámban 3000000 Ft

2. Cigarettásdoboz belsejében elhelyezett tiltott dohányreklám 3000000 Ft

3. Az árfeltüntetési szabályok megsértése (nettó ár+áfa) 500000 Ft

4. Temetkezés reklámjára vonatkozó korlátozás megsértése 350000 Ft

5. Különleges ajánlatra vonatkozó szabályok megsértése 300000 Ft

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!