Hírek

2005.03.26. 00:00

Nem hallgatnak Moszkva szavára

Forradalom, amerre csak a szem ellát. A Kreml tanácstalanul és idegesen fogadja az egykori szovjet tagköztársaságok átalakulását – írja a Die Presse.

Gyulay Zoltán

Új ütem szerint él a „közeli külföld”, ahogy Oroszországban nevezik a „hátsó udvarában” létrejött önálló államokat. Előbb Grúzia, majd Ukrajna, most pedig Kirgizisztán vett száznyolcvan fokos fordulatot. Egyik ország a másik után szakít az egyszemélyes hatalommal működő tekintélyuralmi rendszerrel. Azokkal az uraikkal, akik Moszkva számára egyvalamit jelentettek: a kiszámíthatóságot. Új vezetőik több demokráciát ígérnek, és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy állják is a szavukat. Szorosan kötődnek Európához, a Nyugathoz.

Moszkva viselkedése hasonlatos a porcelánboltba tévedt elefántéhoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnában a végül győztes Viktor Juscsenko ellenében személyesen is Viktor Janukovicsot támogatta. Beavatkozásával azonban a Kreml ott is veszített tekintélyéből, ahol voltak még hívei. A Grúziához tartozó Abháziában például az egykori biztonsági szolgálati tiszt, Raul Hadzsima tudhatta Putyint a háta mögött, el is veszítette az elnökválasztást.

Lassan elfogy Oroszország befolyása a szomszédainál. Helyét szép lassan átveszi az Egyesült Államok. Az amerikai államkaszszából 2004-ben 34 millió dollár vándorolt az ukrán demokratikus mozgalmakhoz és a független sajtóhoz. Soros György további pénzt pumpált nekik. A grúz diákmegmozdulásokat 2003-ban csaknem ötvenmillió dollárral támogatta. Az elnökválasztási csalás után Washington az ellenzék oldalára állt. Az Egyesült Államok olajvezetékei miatt egy szilárd Grúziában érdekelt. Kirgiziával kapcsolatban eddig a Fehér Ház visszafogottan viselkedett, bár támaszpontjai vannak az országban.

Ezek is érdekelhetik